Az elmúlt évek jelentős élelmiszerár-emelkedése után új szakaszba léphet a hazai piac: az Erste Bank agrárpiaci előrejelzése szerint a következő hónapokban összességében csak mérsékelt drágulás várható, egyes termékeknél pedig további árcsökkenés is elképzelhető - számolt be az elemzésről az MTI.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján júliusban az élelmiszerek fogyasztói ára 1,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak ennél is nagyobb, 4,4 százalékos mérséklődést mutattak. Több alapvető termék ára két számjegyű ütemben esett: a vaj és vajkrém 14,1, a sertéshús 13,1 százalékkal lett olcsóbb, miközben a sajt ára 9,5, a friss zöldségé 9,2, a tejé pedig 7 százalékkal mérséklődött.
Az év első hat hónapjában a mezőgazdasági árak 10,6 százalékkal estek az előző év azonos időszakához képest, míg az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 0,3 százalékkal csökkentek.
A kedvezőbb ártrend egyik fontos oka a globális piaci kínálat alakulása. Több meghatározó terméknél, köztük a gabonaféléknél, a szójánál, a sertéshúsnál és a tejnél is túlkínálat alakult ki, ami lefelé nyomja a nemzetközi árakat. Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője szerint a magyar piacra is jelentős hatással van ez a folyamat, mivel a hazai agrárium szorosan kapcsolódik a nemzetközi piacokhoz.
A globális élelmiszerár-index júliusban összességében stagnált: miközben a gabonafélék, a cukor és a növényi olajok drágultak, a hús- és tejtermékek ára csökkent.
Az év második felében az aszály ugyanakkor több terméknél felülírhatja a nemzetközi ártrendeket. Különösen a kukoricánál lehet jelentős a hatás: a termés történelmi mélypontra kerülhet, ráadásul a minőséggel kapcsolatban is problémák merülhetnek fel, így a kukorica ára várhatóan meghaladja a tavalyi szintet. A kalászos gabonák éves átlagára ugyanakkor várhatóan nem lesz magasabb a 2025-ösnél.
A sertéságazatban az Erste szerint legkorábban 2027 elején jöhet olyan mértékű áremelkedés, amely érdemben javíthatja az ágazat jövedelmezőségét. A tejpiacon szintén változás jöhet: a jelenlegi alacsony árszint után szeptemberben már emelkedhetnek az árak, ez azonban várhatóan nem fordítja meg az agrárárak idei csökkenő trendjét.
A nemzetközi piaci hatások a magyar fogyasztói árak alakulásában is meghatározóak. Magyarország élelmiszerpiacán az import aránya mintegy 30 százalék, ezért számos terméknél a világpiaci árak erősebben befolyásolják a hazai árszintet, mint az adott évi magyar termés. Ez részben tompíthatja az időjárási szélsőségek árhatását, ugyanakkor az aszály tartós fennmaradása hosszabb távon már komolyabb kínálati és költségoldali kockázatot jelenthet.
Az Erste szerint a szélsőséges meleg és a csapadékhiány tartósan visszafoghatja a terméshozamokat és növelheti a termelési költségeket. Emiatt a magyar agrárium számára egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás fejlesztése, az időjárási szélsőségekhez jobban alkalmazkodó növénytermesztés és a termelési technológiák korszerűsítése.
Fotó: Adobe Stock
