Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól ) megtisztítva 8,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A februárinál 1,9 százalékkal nagyobb volt a szezonális és naptárhatással kiigazított forgalom. Az első negyedévben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakáét.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben az éves 2,6 százalékos emelkedésen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,2 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,7 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 9,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,5, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,5, a használtcikk-üzletekben 4,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 10 százalékkal emelkedett – ismertette a KSH.
Márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1799 milliárd forintot ért el. A forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
Az elemzőket is meglepte
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában jelezte, hogy forgalom folytatódó emelkedésére számítanak idén. Kockázatot a fogyasztásra és így a kiskereskedelem bővülési ütemére az inflációs folyamatok jelentenek, az iráni háború energiapiacra gyakorolt hatása várhatóan fokozatosan begyűrűzik majd a gazdaságba, miközben az árszabályozások (árrésstop, védett üzemanyagárak) jövője is bizonytalanságot jelent.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának is jelentős meglepetést okozott a kiskereskedelmi forgalom kirobbanó márciusi növekedése. Az adat a szerdán megjelent ipari növekedés után a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adat másik okát szolgáltatja.
A kiskereskedelmi forgalom növekedésében szerepet játszik a bérek erőteljes növekedése és az alacsony infláció, amiből februárban egy 10 százalék feletti nettó reálkereset-emelkedés jött ki.
Tekintettel arra, hogy a mostani bővülésben nagy szerepet játszott az üzemanyagforgalom növekedése, ehhez a szinthez képest a következő hónapokban mindenképpen várható némi korrekció. Ugyanakkor éves alapon a kiskereskedelmi forgalom bővülése fennmaradhat, így ez pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez. Kockázatot leginkább az iráni háború miatt elszálló energiaárak inflációs hatása jelenthet, de ez nem lesz akkora, hogy ne legyen pozitív a reálkeresetek éves változása.
Emelkedő pályán
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint ahogyan az iparban, ugyanúgy a kiskereskedelemben is minden várakozást felülmúlt a márciusi növekedés. Egyrészt tartós bővülésről van szó, hiszen az emelkedő trend 2023 vége óta tart. Másrészt a teljesítmény fokozatosan közelíti a 2022. évi csúcsot. Ugyanakkor elsősorban egyedi, átmeneti tényezők serkentették ilyen nagy mértékben a hazai kiskereskedelmet ezért óvatos a márciusi dinamika fenntarthatóságával kapcsolatban.
A javuló fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében olyan fundamentumokat teremthet, amelyek tartósan emelkedő pályán tarthatják a kiskereskedelmi forgalmat. Az idei év egészét tekintve így 6,0-6,5 százalék körüli bővülésre számít az ING szakértője a kiskereskedelemben.
Hozzátette, az év hátralévő részében a fő kérdés továbbra sem az lesz, hogy húz-e a fogyasztás, hanem az, hogy az ipar és az ipari export képes-e tartós növekedési pályára állni, végre elmozdul-e a mélypontról felfelé a beruházás, valamint elkerülhető lesz-e egy újabb energiaválság.
Az élelmiszereken továbbra is spórolunk
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is a kiskereskedelem márciusi forgalmáról csütörtök reggel megjelent adatok brutálisan meghaladták a konszenzust és az Erste várakozását.
Az elmúlt fél év alapján már a fogyasztói bizalom tendenciózus javulásáról beszélhetünk, ami párhuzamosan alakult a jelentős reálbérváltozással. A nyár folyamán tetőzhet a hangulat, a következő egy-két hónapban még a választások előtt kiutalt jóléti intézkedések is éreztethetik hatásukat. Az emelkedő inflációs számok következtében korrekció történhet, ami lassíthatja a fogyasztás növekedését az év második felében. Mindent egybevetve továbbra is úgy látszik, hogy a háztartások fogyasztásának bővülése marad a GDP növekedés legfontosabb támasza az idei évben is.
Báthori Bence, az MBH Bank ágazati elemzési szakértője is azt írta az MTI-nek, hogy márciusban kilőtt a boltok forgalma. Ahogy a hírek és a NAV adatai alapján várni lehetett, a növekedést legnagyobb mértékben az üzemanyag kereslet hajtotta, de enélkül is jelentős, 5,7 százalékos éves bővülés történt, ami az iparcikk vásárlások növekedésének tudható be, ahol az év eleji transzferek egy része csapódhatott le. Az élelmiszerek fogyasztását továbbra is spórolás jellemzi.
Hozzátette, az első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, de a magas üzemanyag fogyasztás nélkül is 4,1 százalékos a bővülés. A következő hónapokban minden bizonnyal alacsonyabb lesz az éves dinamika, de a növekedés stabil maradhat, erre lehet következtetni az áprilisi kereskedelmi konjunktúra indexekből és a növekvő fogyasztói bizalomból.
Borítókép: Adobe Stock
