Keleti és déli versenytársak is nyernek a közútra terelt áruforgalommal

Miközben a hazai vállalatoknak egyre nehezebb versenyben kell helytállniuk, a vasútról közútra terelődő áruforgalom nagy részét Magyarországtól keletre és délre működő fuvarozók szerzik meg. A közelgő vasúti felújítások további forgalmat terelhetnek el, ha a beruházók és a pályaműködtetők nem készítik fel időben a kerülő útvonalakat. A logisztikai piac meghatározó szereplői szerint a magyar cégek helyzetén a különböző szállítási módok összehangolása és a szolgáltatások fejlesztése javíthatna. Erről a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), a CT4EU és az UIRR közös rendezvényén, a 6. Közép-Európai Intermodális Konferencia záró kerekasztalán beszéltek.

Világszerte átalakulnak a kereskedelmi útvonalak, a hajóstársaságok korábban megszokott szezonális forgalma is megváltozott. Szegedi Bea, a CMA-CGM Group magyarországi irodavezetője szerint a kereskedelmi intézkedések és a regionális konfliktusok folyamatos alkalmazkodást követelnek. Ebben a környezetben azok a szolgáltatók tudják hosszú távon megtartani ügyfeleiket, amelyek fennakadás esetén gyorsan más megoldást kínálnak. A gyakorlatban ez több kikötő és több partner bevonását jelenti. Koper, Rijeka és az észak-európai kikötők használata lehetőséget ad a hajóstársaságnak a szállítások átszervezésére, ezért fontos legalább két kikötőre és több szolgáltatóra támaszkodni. A szakember szerint a partnerek kiválasztásánál az is számít, hogyan teljesítenek fennakadások idején.

A többletforgalomért a magyar fuvarozóknak is meg kell küzdeniük

A nemzetközi útvonalak átrendeződése a magyar fuvarozók piaci helyzetét is alakítja. Barna Zsolt, a Waberer’s Group elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasútról közútra került kikötői konténerforgalom nagy részét a Magyarországtól keletre, délre működő fuvarozók viszik el. Megítélése szerint a szállítási módok és a szolgáltatók együttműködése jelenleg kevés ahhoz, hogy a hazai terminálok és fuvarozók versenyelőnyt szerezzenek.

Közben a jelenlegi és jövőben várható járművezetői hiány szűkíti a nemzetközi közúti kapacitásokat, a költségekben mutatkozó különbségek tovább élezik a vállalatok közötti versenyt. A hazai fuvarozók többféle szolgáltatással és hatékonyabb munkaszervezéssel javíthatják versenyképességüket. Barna Zsolt ehhez hosszabb távú ágazati stratégiát sürgetett, amely a vállalatok fejlődését és szolgáltatásaik színvonalának emelését segíti.

A közút és a vasút összehangolt használatára már vannak működő üzleti példák. Kovács Károly, az LKW WALTER szenior értékesítési szakértője elmondta, vállalatuk egymást kiegészítve alkalmazza a közúti és az intermodális fuvarozást. Egy Magyarország és Németország között közlekedő, negyven félpótkocsit szállító vonattal akár 80 százalékkal csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállításhoz képest. A szolgáltatás versenyképességéhez ugyanakkor működőképes, megbízható vasúti inf-rastruktúrára van szükség.

A vasút korszerűsítése közben is célba kell érnie az árunak

A vasúti pályák korszerűsítése hosszabb távon javíthatja az árufuvarozás feltételeit, az építkezések alatt azonban a vállalatoknak szűkebb kapacitásokkal kell gazdálkodniuk. Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria elnök-vezérigazgatója szerint különösen nagy kockázatot jelent, ha egyszerre több fontos útvonalon dolgoznak. Ilyenkor az egymással párhuzamos beruházások a terelés lehetőségeit is korlátozhatják. Vasúton egy kerülő útvonal megszervezése jóval összetettebb feladat, mint közúton, a fuvarozóknak a pálya adottságaihoz kell igazítaniuk a szerelvényeket, egyes szakaszokon más mozdonyra is szükségük lehet. A hónapokra vagy évekre kieső kapacitások ezért az egész szállítási láncot érintik.

Kovács Imre a következő egy-két év egyik legsürgetőbb feladatának a kerülő útvonalak karbantartását tartja. A szakmai szervezeteknek és a MÁV-nak már a beruházások előkészítésekor együtt kell dolgozniuk, hogy a felújítások idején is használható hálózat álljon az árufuvarozók rendelkezésére. Ez adhat gyakorlati tartalmat annak az egyeztetésnek is, amelyhez a konferencián bejelentett tervek szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium munkacsoportot alakít az áruszállítók, a személyszállítók és a vasúti beruházók részvételével.

Az infrastruktúra javítása mellett a vasúti vállalatoknak saját működésükön is változtatniuk kell, tette hozzá az elnök-vezérigazgató. A piaci alkalmazkodás és a hatékonyság javítása a cégek feladata akkor is, amikor a külső körülmények kedvezőtlenek.

A felvásárlástól még nem működnek együtt a cégek

Az alkalmazkodás lehetőségeit egyre inkább meghatározza a vállalatok tőkeereje. Kovács Imre szerint a vasúti árufuvarozásban a nagyobb szervezetekhez kapcsolódó cégek kerülhetnek előnybe, mert az eszközbeszerzés jelentős összegeket igényel. Példaként említette, hogy egy mozdony ára elérheti az ötmillió eurót.

A közúti és az intermodális piacon Kovács Károly kevésbé számít óriásvállalatok kialakulására. Gyűrűs Bence, a DP World Contract Logistics Europe magyarországi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvásárlás után a vállalatokat működésükben is össze kell kapcsolni. Egy egységesen működő szervezet kialakítása akár öt évet is igénybe vehet.

Hasonló feladatot jelent a szállítási láncban dolgozó partnerek digitális összekapcsolása. Szegedi Bea szerint az áruk követése és az információk megosztása fontos feltétele a hatékonyabb működésnek. A mesterséges intelligencia használatához is szükség lesz azokra a szakemberekre, akik ismerik a szállítási folyamatokat, és képesek irányítani a technológiát.

A szakemberek eltérően látják, hogy mekkora szerepet kell vállalnia az államnak a logisztikai ágazat támogatásában. Az intermodális fuvarozás költségeinek csökkentése és a terminálok fejlesztése mellett a versenyhátrány mérséklését is a támogatások mellett szóló érvként említették. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy a vállalatoknak állami segítség nélkül is meg kell állniuk a helyüket a piacon. A kiszámítható működéshez különösen fontosnak tartják a pályafelújítások összehangolását és a korlátozások átgondolt megtervezését, hogy a szolgáltatók előre tervezhessenek, és szükség esetén más útvonalon juttathassák célba az árut.

Fotó illusztráció: Adobe Stock/monticellllo