A hazai fogyasztói kosár legnagyobb szelete az élelmiszervásárlás. A piac mutatói alapján nyomon követhető, hogy a nagyobb áremelkedési hullámokat a fogyasztás visszaesése követi (a fogyasztás változásaiban a döntő tényező a reálkeresetek alakulása, de több folyamat befolyásolja változásait, így a nemzetgazdaság teljesítménye, az adóterhek változása).
Az élelmiszer, napicikk piac 2007-től számítva - az eladott árumennyiséget tekintve - együttvéve 8%-kal csökkent, miközben közel 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók. Nagyjából ennyibe került a napicikkek drágulása.
Az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen másfélszeresére nőtt, a mezőgazdasági alapanyag árak együttes változása 70% volt. Szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adókulcsa a 2006. évi 15%-ról 27%-ra emelkedett (a kenyér- és tejfélék esetében 18% az áfakulcs).
Az egyes időszakokban változott, hogy mely termékcsoport árai húzták fel legnagyobb súllyal az árakat:
- 2012: sertés-, marhahús (112%), tojás (136%),
- 2011: étolaj (119%), liszt (143%), cukor (148%), burgonya (125%),
- 2010: burgonya (133%),
- 2008: sertéshús (111%), baromfihús (113%), tej (117%), étolaj (156%),
- 2007: marhahús (111%), baromfihús (117%), tojás (117%), tej (112%), liszt (137%), kenyér (120%), burgonya (145%).
2012-ben nyomon követhető, hogy az árnyomás erősödése nyomán zsugorodott a piac (az első negyedéven még szerény mértékben nőtt az élelmiszer fogyasztás, ezt követően hullámzó ütemben csökkent), a 7-8% os áremelkedést nem bírta el csökkenés nélkül.
2013-ban az élelmiszer piacon döntő kérdés, hogyan alakulnak a mezőgazdasági alapanyagok árai. Előreláthatóan mérséklődhet az eddigi árnyomás (a hazai mezőgazdaság kilátásai jobbak, az európai fogyasztói piac válsága pedig nem húzza fel a kivitelt), ugyanakkor a gazdaság teljesítményének (GDP) megrekedése a jelenlegi szinten nem engedi a reáljövedelmek bővülését, így a vásárlóerő nagyobb áremelkedést nem bír el.
Az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, továbbá az élelmiszer ipar átadási árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5%-nál nagyobb.
