A Globális Élelmiszerbiztonsági Index (GFSI), amely 58 egyedi mutatót mér, és 113 fejlődő és fejlett országban mérik az élelmiszerek megfizethetőségét, elérhetőségét, minőségét és biztonságát. Indiát a 71. helyre sorolta 2021-ben. Ez jelzi, milyen sürgető kihívást jelent az élelmiszer-termelés. Ráadásul ez népesség növekedésével valószínűleg növekedni fog.

A piacokon tapasztalható makro trendek azt jelzik, hogy a fogyasztók az egészséges és helyi forrásból származó friss és természetes termékeket részesítik előnyben.

A vertikális gazdaságokat a műtrágyafüggő gazdálkodás alternatívájaként javasolták, a technológiai fejlődés pedig csökkentette a termelési költségeket, és kereskedelmileg megvalósíthatóvá tette a koncepciót. Becslések szerint már több mint 2000 vertikális farm van az Egyesült Államokban. Ezek a gazdaságok olyan helyeket foglalhatnak el, mint például épületek vagy szállítókonténerek, ahol nagyobb hozamot produkálnak, mint a hagyományos szabadtéri gazdálkodás, és 70-95%-kal kevesebb vizet használnak fel. Az Indiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (IARI) által végzett tanulmány kimutatta, hogy a csepegtetős trágyázási rendszer révén körülbelül 25%- és 30%-os víz- és műtrágyamegtakarításról számoltak be Delhi régiójában.

Indiában a Future Farms fejlesztett ki sikeresen vertikális növényi farmokat, míg a Barton Breeze intelligens farmokat működtet úgy, hogy minden egységénél több száz adatpontot gyűjt össze a betakarítási adatok előrevetítése és az értékesítés kiszámítása érdekében.

A Farm-in-Box innovatív csomagokat fejlesztett ki 15 napos élő mikro-növények számára, amelyek gyökerei egy dobozba vannak csomózva, és bármikor frissen betakaríthatóak. Több ilyen farm alakul ki a városok közelében, és lassan a városlakók igényeit is jól kiszolgálják. 

forrás: weforum.org