Az ellenzők szerint a tervezet elfogadása az ipari óriáscégeknek kedvezne, és a fenntartható mezőgazdasági termelésnek megfelelő vetőmagok háttérbe szorításával az emberiség jövőjét is veszélyeztetné. Hogyan áll most ez a rendelet? Mi lett a kimenetele a május hatodikai szavazásnak? Elfogadták, vagy az Andor László EU biztosnak írt nyílt levél elérte a célját?
Roszík Péter.: Még előkészítés alatt van a jogszabály, a jóváhagyó testületek még nem fogadták el. A biogazdálkodók európai uniós szervezeténél május 29-én szavaztunk arról, hogy eljuttatjuk a döntéshozóknak a tiltakozásunkat a vetőmag-jogszabály szigorítása ellen.
Összefoglalná, hogy amennyiben az EU elfogadja a rendelet módosítását az miért problémás és kinek ártana?
Azt gondoljuk, hogy ez az eljárás a nagy növényeknél és a nagy fajtáknál, a konvencionális biogazdálkodás esetében talán nem okoz problémát, hiszen a nagy területen termesztett növényeknél a költségek jobban eloszlanak. Ugyanakkor a biogazdálkodás nagyon gyakran nem ezekből a nagy modern fajtákból választ, amelyeknél a nemesítőknek vagy a fajtatulajdonosnak érdeke az engedélyeztetés, hiszen a mi rendszerünkben olyan nagy hozamokat úgysem lehet elérni mint amit ezek a modern fajták tudnak.
A hagyományos fajtáknál egészen más a tápanyag-gazdálkodási rendszer, más a növényvédelmi rendszer és attól félünk, hogy ezzel az akcióval a régebbi fajták, tájfajták, helyi fajták ki fognak szorulni illetve hozzáférhetetlenné válnak, ez a legfontosabb ok, amiért mozdulunk.
Aztán van egy filozófiai vonulata is. Nyilván a sokféleség, a biodiverzitás a fajtaválasztásban és a gazdálkodásban is sok előnnyel jár, és ennek a fenntartása szerintünk közérdek. Emellett szól az is, hogy nem tartjuk indokoltnak a szaporítóanyaggal kapcsolatos hatályos rendelkezés szigorítását.
Ezért fontos, hogy minél többen aláírják a petíciót?
Igen, ezért fontos, meg nyilvánvalóan az ilyen társadalmi mozgásnak az igényeit figyelembe kell vennie az európai uniós törvényeket alkotóknak is; abban bízunk, hogy ez így is fog történni.
Jól tudom, hogy a petíciót még októberig alá lehet írni?
Igen-igen, úgy tudom, hogy ez az EU-s jogszabály valamikor a jövő évtől lépne hatályba és a három fórumnak: a bizottságnak, a tanácsnak és a parlamentnek is foglalkozni kell vele, úgyhogy ez egy hosszabb ideig tartó folyamat, amíg az európai polgárok is kifejthetik a véleményüket.
Ön szerint elképzelhető hogy ez esetleg változást fog hozni az ügy menetében?
Elképzelhető, igen, mi bízunk benne, hogy azt fog hozni, ha általánosságban nem is, de a speciális igények kielégítésére feltétlenül. Egyébként bár nálunk nem annyira elterjedt, de Nyugat-Európában vannak olyan fogyasztók, akik kifejezetten ragaszkodnak bizonyos fajtákhoz, tehát nem csak az a fontos, hogy búza legyen, hanem bizonyos típusú búzát használnak, amelynek saját fogyasztói csoportjai vannak, a fajta köré gyűlő szerveződések, amelyek ragaszkodnak az esetleg csak helyben termesztett fajtákhoz.
Ön szerint a biogazdálkodás mellett még mit lehetne tenni annak érdekében, hogy élhetőbb legyen környezetünk az utánunk jövő generációk számára is?
Én alapvetően növényvédelemmel foglalkozó szakember vagyok, tehát nyilvánvalóan ehhez tudok inkább kapcsolódni, azt gondolom hogy a környezetet nem romboló megújuló energiák például megoldást jelenthetnének. Nagyon fontos lenne, hogy a problémákat megelőzni próbáljuk, ne vegyi anyagokkal beavatkozva korrigálni, hanem a növényvédelmet is a megelőzésre építeni, a tápanyag-gazdálkodásban a természetes szolgáltató forrásokra, a talajban élő mikroszervezetekre, a vetési sorrendre, egy sokoldalú szerkezetet kialakítani, sokfajta növénytermesztéssel, amely azt jelenti, hogy pl. kombinálni kell a sekélyes és a mélyen gyökerező növényeket, mert a mélyen gyökerezők olyan tápanyagokat vesznek fel, amik egyébként beoldódnak aztán a talajba, a talajvízbe, azt szennyezni fogják, tehát egy ilyen tudatosan fölépített agrár-gazdasági stratégára, vízmegőrzésre (meglévő csapadékkal öntözés) volna szükség.
