Hétfő reggel rendezték Budapesten a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének éves konferenciáját. Ez volt az 1998-ban alapított szervezet hatodik ilyen rendezvénye, ahol kapcsolatokat építhetett és közösen gondolkodhatott a kereskedelmi létesítményeket üzemeltető, ingatlanhasznosító szakma és kiskereskedők a jövőről.
Prosits Attila, az MBSZ elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy az esemény a kereskedelemről szól, ami az Európai Unióban 30 millió embert foglalkoztat és a közös GDP 8 százalékát adja, hazánkban pedig 500 ezer fő foglalkoztatásáért és a nemzeti össztermék 11 százalékáért felel. Prosits kiemelte, hogy a szervezet tagjai összesen kétmillió négyzetméternyi létesítmény üzemeltetésén dolgoznak nap mint nap. Felelevenítette továbbá, hogy 30 éve jelentek meg az országban az első amerikai típusú bevásárlóközpontok és az évtizedek rengeteg fejlődéssel és szakmai tapasztalattal jártak, kezdetben nem voltak ide vágó bérleti szerződések, de nem létezett biztonsági őr sem, mint szakma.
Az eseményen megszólalt egyebek között az MBSZ-t is tagjai között tudó szakmai szervetet, az European Council of Shopping Places főtitkára Julien Bouyeron, és a hamburgi ECE Marketplaces ügyvezetői csapatának tagja Ulrich Schmitz is - utóbbi Németországban és Közép-Európában 200 ingatlant kezelő és napi 3,5 millió vásárlót fogadó bevásárlóközpont kezelő vállalat.
Schmitz egyebek között a Green Lease szabvánnyal kapcsolatos eredményeiket ismertette, amelyből kiderült, hogy az új fenntarthatósági szempontok alapján milyen módon válik átláthatóvá a bérleti szerződésekben a boltok fenntartásának környezeti lábnyoma. Az EVE praxisával kapcsolatban elmondta, hogy 2025-re épületeik háromnegyede megkapta a zöld épületek energiatakarékossági tanúsítványát és az üzemeltetéshez száz százalékban megújuló energiát használnak.
A konferencia kerekasztalbeszélgetéseiből kiderült továbbá, hogy az ESG vagyis a környezeti és társadalmi tudatosság pénzügyekben nem érvényesül előnyként, sokkal inkább alapkövetelmény, a látogatók számának az online vásárlás térhódítása miatt bekövetkező csökkenését ugyanis a bevásárló központok közösségi, kulturális, helyi üzleteket támogató, biztonságos központokká válva tudják ellensúlyozni. Ehhez társul továbbá a digitális jövő és a mesterséges intelligencia, amelyben kamerák, szenzorok és erőteljes adatforgalmat kiszolgáló infrastruktúra támogatják a hiperperszonalizált vásárlási élményt, de a társadalmi változások olyan eredménnyel is járhatnak, amikor az emberek már nem irodákban dolgoznak, de nem akarnak feltétlenül otthon maradni sem.
A rendezvényen 30 előadó szólalt meg különböző gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági témákban, miközben a szakmai érdeklődőknek 30 kereskedő mutatta be bevásárlóközpontokban hasznosítható gépeit és szolgáltatásait.
