A 2020. januári 486 forintos átlagárról indulva 802 forint lett az étolaj 2022. első hónapjában. A kormány által alapélelmiszernek tekintett alapanyagok mind jelentősen drágultak, kivétel a sertéscomb amelynek valamelyest csökkent az ára.

Magasabb ár, nem megfelelő mennyiség, hiányzó kötelező tájékoztatás: leggyakrabban ezeket a hibákat követték el a boltosok az élelmiszerárstop első két hetében, ez összesen 300 ezer forintjukba került.

A boltok többsége betartja az élelmiszerárstopot, rekordokat dönt az online kereskedelem, és május végén hatályba lép a kettős minőség tilalmát kimondó, szankcionálását lehetővé tevő uniós rendelkezés - ezekről is beszélt Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

A boltok túlnyomó többsége érvényesíti az élelmiszerárstopot, a múlt héten mindössze 17 üzletben találtak kifogásolni valót a szakemberek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.

Február elsejétől május elsejéig az ország minden részében vizsgálják az élelmiszerárstop betartását a megyei és fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai. A kedden induló helyszíni ellenőrzések a tavaly október közepi szinten maximált árra, az érintett termékek mennyiségére és az élelmiszerárstopról szóló tájékoztatásra is kiterjednek. A mulasztókra kötelezően legalább 50 ezer forintos bírságot szabnak ki, ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenységét minimum egy napig korlátozhatják - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye.

Hamarosan életbe lép a kormány által elrendelt élelmiszerárstop, az ehhez szükséges tennivalók egy része már megjelent a Magyar Közlönyben. A szabályok betartását ellenőrizni fogják a fogyasztóvédők, jogsértésnél kötelezően bírságolnak.

Információs táblákon is tájékoztatniuk kell a boltoknak a vásárlókat a február 1-jén életbe lépő élelmiszerárstopról - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel.

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.