Világszerte több, mint 750 millió embert érint az élelmiszer-bizonytalanság, miközben az előállított ételek harmada kárba vész. 

A koronavírusnál is halálosabb élelmiszerválság felé sodródik a világ.

Világszerte élelmiszerár-robbanást okozott az időjárás. A FAO és a világbank kerüli a globális élelmiszerválság kifejezést, de a jelentéseikből kiderül: az áremelkedés válsághelyzetet okoz a legszegényebb régiókban. A súlyos aszály Magyarországot is érintette, megtörténhet, ami eddig sosem: Lengyelországból importálhatunk kukoricát.

A 2007-2008-ban tapasztalt élelmiszerválsághoz hasonló krízis alakulhat ki, ha a gabonatermelő országok ismét exportkorlátozó intézkedésekhez nyúlnak – figyelmeztetett az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO abban a jelentésében, amely az aszály miatti globális élelmiszerár-emelkedésről számol be.

A globális politikai stabilitás egyik kulcsfontosságú tényezőjévé vált, hogy az államok képesek legyenek megfelelő válaszokat adni a hihetetlen magasságokba emelkedő élelmiszerárakra, különben az „arab tavaszhoz” hasonló folyamatok történhetnek – olvasható a Központi Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok (CSIS) intézetének elemzésében. A cikkből az is kiderül, hogy a kormányoknak sokkal többet kellene befektetniük a mezőgazdaságba, hogy elkerülhetők legyenek napjaink krízisei.

Elkezdődött az élelmiszerválsággal való riogatás. A világméretű játszmában, amelybe egyre többen kapcsolódnak be, az a tét, hogy a valódi keresleti-kínálati viszonyok alakítják-e az élelmiszerek árát, vagy egy virtuális félkarú rabló, a tőzsdék világa. A meccs állása kettő null utóbbi javára. Lássuk, kinek szurkolhatunk a két csapatban!