Hiánypótló összeállítást készített a Professional Publishing Hungary kiadó szaklapja, az Élelmiszer.  Az "FMCG TOP 50 Szakember kiadvány" a hazai FMCG (Fast-moving consumer goods), azaz a gyorsan forgó, napi fogyasztási cikkek piacára hatással bíró 50 személy névsorát mutatja be, azon területét, amely minden embert érint. 

Máig tartó negatív hatásai vannak a tavaly augusztusban egy évre meghirdetett, majd egy hónapja még egy évvel meghosszabbított orosz élelmiszer-embargónak. Az egyik napról a másikra felhalmozódó felesleg hatalmas nyomást helyezett az uniós piacra, alternatív értékesítési célpontokat pedig alig sikerült felkutatni. - közölte a Világgazdaság.

A magyar mezőgazdaság volumene 2004 óta stagnál, éves növekedési ütemének átlaga zéró - mondta Raskó György agrárvállalkozó, az agrártárca korábbi államtitkára egy konferencián csütörtökön, jelezve, hogy a lengyel mezőgazdaság ugyanebben az időszakban évente átlagosan egy százalékkal, a cseh 0,6 százalékkal, a szlovák 0,3 százalékkal nőtt.

A mezőgazdasági alapanyagok és az azokból készült élelmiszerek jelentős áfacsökkentését javasolja a kormánynak Raskó György agrárközgazdász, volt államtitkár, a Sága Foods Zrt. felügyelőbizottságának tagja.

A kormány lefejezné a professzionális magyar mezőgazdaságot, üldözendő tevékenység lett az innováció – gondolja Raskó György agrárvállalkozó az új földtörvény néhány napja benyújtott tervezetéről. Pedig a környezet adott a fejlődésre.

A magyar tulajdonú élelmiszer-ipari vállalkozásokra általánosan jellemzők azok a gazdálkodási-pénzügyi nehézségek, amelyeket Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentése okán egy – a miniszterelnökhöz címzett – írásbeli kérdésben fogalmazott meg a minap.

1993-ban már létrejött egy parlamenti bizottság a növényolajipari privatizáció kivizsgálására – emlékeztet az agromonitor.hu számára készített elemzésében Raskó György agrárközgazdász, korábbi földművelésügyi államtitkár.

Minden igyekezet kudarcba fulladt a nemzeti tulajdon részleges megőrzésére a hazai cukoripar ’90-es évek eleji privatizációjakor, mert sem az állami döntéshozók, sem a hazai befektetők, sem a cukorrépa-termelők nem voltak hajlandók vagy nem tudtak anyagi kockázatot vállalni – szögezte le az agromonitor.hu-nak készített elemzésében Raskó György agrárközgazdász, korábbi földművelésügyi államtitkár.