A GfK napi fogyasztásicikk-vásárlásokat monitorozó Háztartáspanel adatai szerint a magyar háztartások havi 2-3 alkalommal vásároltak sós snacket 2016-ban, alkalmanként mintegy 442 forint értékben. A beszerzés helye túlnyomórészt valamely diszkont üzlet vagy hipermarket volt, így a sajátmárkás termékek fogyasztásának aránya is megugrott a kategóriában.

A magyarok nem egy nassolós nép, még a legnépszerűbb snack típusokat, a burgonyachips-et és a sóspálcikát is csak a lakosság alig több mint fele fogyasztja. A naponta snacket ropogtatók aránya pedig még a fél százalékot sem ér el - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. Az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) adatai szerint pedig az utóbbi évben az egzotikus ízek és a minőségi termékek felé hajlik a hazai snackfogyasztás, a tipikusan magyar termék, a ropi viszont veszélyben lehet. 

A GfK Háztartáspanel adatai úgy a sörfogyasztás, mint a sós snackek iránti kereslet terén is visszaesést mutatnak a 2013. február és 2014. március közötti időszakban a megelőző évhez képest. Az otthoni sörfogyasztást az elemzés szerint a meleg időjárás nagyobb mértékben befolyásolhatja, mint a közeledő labdarúgó világbajnokság, bár a korábbi évek tapasztalatai alapján a nagy sporteseményeknek van némi pozitív hatása a vásárlási szokásokra. A kereskedelmi márkák iránti igény nagyobb mértékben csökkent, mint a gyártói márkák iránti kereslet. Idén az ízesített sörök vásárlói bázisának bővülése is megtorpant.

Több mint 44 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe az egészségre károsnak ítélt élelmiszerek gyártói a népegészségügyi termékadó bevezetése óta - írja a Világgazdaság Online. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott adatok szerint 2011-ben – az év szeptemberétől kellett netát fizetni – 4,7 milliárdot, az első teljes évben, 2011-ben 20,1, míg tavaly 19,1 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.