Az élelmiszerek tápanyag értékeinek, tehát pl. a zsír, szénhidrát, rost és fehérjetartalmának a megadása több módon történhet.

A Washingtoni Egyetem villamosmérnökei közösségi finanszírozási kampányt indí(e)tottak az IndieGoGón, az általuk kiötlött, 3D szkennerként működő, lézervezérlésű, „leképező” technológia ügyének előmozdítására.

Ugye, velünk is előfordult már, hogy miközben kitöltöttük magunknak az italunkat, azon morfondíroztunk: „vajon mennyi cukor és egyéb *** lehet most a poharunkban?” Jó, öt másodperc megnézni az innivaló tápanyagcímkéjét, de ha ehhez mégsem fűlne a fogunk, akkor jön képbe a Vessyl. A FoodBeast cikke.

Az életmóddal befolyásolható, idült nem-fertőző betegségek egyre növekvő incidenciája következtében a betegségmegelőzésre, valamint az egészséges életmód előmozdítására irányuló intézkedések egyre inkább előtérbe kerültek az elmúlt években. Az érthető, informatív élelmiszerjelölésre vonatkozó szabályozások is ezt a célt szolgálják, segítve a fogyasztók tudatos élelmiszerválasztását a csomagoláson keresztül. Az élelmiszer-megjelöléseket szabályozó új, uniós rendszert az InforMed ismerteti. 

Zoe Bingley-Pullin séf és táplálkozási szakértő elmondta, hogy az áztatás, a csíráztatás, az erjesztés és az aktiválás növeli az élelmiszerek tápértékét.

Brit szakemberek a sok terméken jelenleg is megtalálható tápérték-információkkal kapcsolatos visszásságokra hívják fel a figyelmet.