Az élelmiszerek tápanyag értékeinek, tehát pl. a zsír, szénhidrát, rost és fehérjetartalmának a megadása több módon történhet.

A hazai sófogyasztás európai szinten kiemelkedően magas, ennek azonban csak egy ezrelékét adják a vékony burgonyaszeletek. Bár sósnak érezzük a burgonyachipseket, ez nem jelenti azt, hogy a sótartalmuk valóban magas. 

A sóbevitel csökkentésének általánosan pozitív egészségügyi következményét kérdőjelezi meg az a metaelemzés, amelynek szerzői 167 korábbi tanulmány adatait tekintették át.

A hazánk piacvezető mustárját gyártó Univer Product Zrt. kolbásztöltéssel egybekötött showműsor keretében mutatta be, hogy mi a titka a kiváló minőségű, évtizedek óta sikeres termékcsaládnak.

A Harvard Medical School kutatóinak vizsgálata kimutatta, hogy azok, akiknek magas a transz-palmitolajsav szintje, 60%-kal kisebb kockázattal lesznek cukorbetegek. 

Ne az ételek íze alapján döntsük el, hogy egy adott élelmiszer savasít vagy lúgosít. Bizonyos savanyú táplálékok például kiváló bázisképzők.

Hétfőtől már az üzletekben lehet a répából készült cukorral azonos minőségű, Brazíliából importált nádcukor, amelyet a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárában, az ország egyetlen működő cukorgyárában dolgoznak fel – közölte Szeles Zoltán, a kaposvári gyár operatív igazgatója.

A Magyar Cukor Zrt. Brazíliából származó, 20 ezer tonnányi nádcukor feldolgozásával enyhíti a cukorrépa kora őszi betakarításáig és feldolgozásáig várható piaci hiányt – írja a szerdai Világgazdaság.

Az elterjedt nézet szerint az embernek sokat kell innia, mert az jót tesz az egészségnek, szépségnek, szellemi frissességnek. Számos orvos azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az évtizedek óta sulykolt tanácsnak semmilyen tudományos alapja nincs.

A gyorsételek bölcsőjének számító USA-ban is – bár kicsi a valószínűsége, hogy a magyar „chipsadó” hatására – kiújult a vita, amely már egészen a kormányzati szintig gyűrűzik. A Time az Amerikában dúló „chips-csatának” járt utána.

Az egészségügyi felvilágosításban fontos szerepet játszik a világháló, állapítja meg a Nielsen globális felmérése. Leggyakrabban a cukorbetegségről, a prosztata nagyobbodásáról és a magas koleszterinszintről keresnek információt az Interneten.

Mennyire bíznak a fogyasztók az élelmiszerek csomagolásán, címkéin  feltüntetett információkban? Többek között erre kereste a választ a Nielsen 55 országban, köztük Magyarországon idén az első félévben. Összességében megállapíthatjuk: A magyar fogyasztók nagyobb része tartja pontosnak és hitelesnek azt, amiről a címkék tájékoztatnak, mint 28 európai ország átlaga.