A magyarországi vágóhidakon - darabszámot tekintve - 6 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 2 százalékkal több sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020-ban az előző évhez képest - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzésében.

A takarmányok világszerte tapasztalható 30-50 százalékos drágulása miatt mindenhol komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók. Ez az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik, és az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban.

Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter kedden Baján.

A mezőgazdasági termelői árak 10,9 százalékkal csökkentek 2014 februárjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 17,0 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékeké viszont 1,7 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.

Nem tartott sokáig az állattartók kegyelmi időszaka, amikor csökkenő gabonaárak mellett tudták szinten tartani a vágóállatok árát - írja a Világgazdaság Online. A továbbra is zuhanó takarmányalapanyag-árak mellett megindult lefelé a vágóállatok árszintje is.

Januárban az előző havihoz hasonlóan, 13,4 százalékkal csökkentek a termelői árak a mezőgazdaságban az egy évvel korábbiakhoz képest. Ezen belül a növényi termékek ára 19,6, az élő állatok és állati termékek ára 0,7 százalékkal esett vissza - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).