Az MTI a magyar tulajdonban lévő dohánygyár, a Continental Dohányipari Zrt. elnökét kérdezte a kialakult helyzetről.

Sánta János, elmondta: a magyar tulajdonú dohányipari társaság alapvetően osztja a sajtóban – így például a Napi Gazdaságban a közelmúltban – megfogalmazott aggodalmakat, mely szerint a drasztikus mértékű adóemelés súlyos piaci zavarokhoz vezethet.

A szakember hangsúlyozta: az uniós szabályok szerint Magyarországnak a cigaretta tekintetében 2018-ig, a fogyasztási dohányra pedig 2020-ig kellene fokozatosan elérnie azt az adómértéket, amelyet a most elfogadásra javasolt törvénytervezet alapján már 2013-ban egy csapásra elérne a kormány. Ilyen mértékű adóemelést semmilyen kötelező szabály nem indokol. Sőt, éppen hogy olyan felmentéssel bír Magyarország, hogy a következő években fokozatosan, lépésről lépésre lehet emelni a dohánytermékek adóját – hangsúlyozta.

Az elnök szerint azonban az eltúlzott mértékű és már 2013-ban érvényesülő várhatóan dobozonként 140 forintos, azaz 30 százalékot meghaladó jövedékiadó-emelés csak az egyik probléma. Ennél még nagyobb az, hogy a kormány tervei a fogyasztási dohányt sújtanák aránytalan mértékben.
Hozzátette: a piaci szereplők között ugyan régóta vita folyik arról, hogy a sodródohány adóját – amely a cigaretta minimumadójának mintegy a fele – az adóemelések során szükséges-e a cigarettáéhoz közelíteni.

A szakember szerint viszont éppen a tavalyi és az idei év állami adóbevételeinek a tervezetthez képest maradéktalan befizetése igazolja azt, hogy a kényes egyensúlyt nem szabad felborítani. Éppen azért, mert ez az adónem legalább befolyik, ha jól van beállítva az adómérték. Más adóknál most is küzd a kormány a behajtással – fűzte hozzá, és példaként a Népegészségügyi Termékadót (NETA), a „chipsadót” említette.

Sánta János szerint azok, akik a feketepiac előretörésétől félnek, jobb, ha azt támogatják, hogy a fogyasztási dohány adójának mértéke ne haladja meg a cigaretta adójának a felét. Így garantálható ugyanis, hogy még marad a piacon olcsóbb, de adózott, legális termék.

A szakember hozzáfűzte: az iparágban ismert vélemény, hogy a cigaretta feketepiacából egyes, nagyobb gyártók – például a külföldön gyártott és Magyarországra becsempészett termékek révén – végső soron profitálhatnak. Így – szerinte – legalábbis álságosnak tűnnek egyes piaci szereplők megszólalásai, amikor a feketepiac előretörése miatt aggódnak.

Trafiktörvény

Az elnök nem értett egyet azzal a vélekedéssel, hogy a kormány adóemelési terveit a tervezett trafiktörvénnyel összefüggésben kellene értelmezni. Nézete szerint megfigyelhető a törvény ellenzőinek olyan magatartása a piacon, amely a háttérből igyekszik még nagyobb zavart kelteni.

Az elnök szerint nem kizárt, valójában nem is a kormány, hanem sokkal inkább egyes nagyobb dohánygyártók lennének érdekeltek abban, hogy minél nagyobb mértékű adóemelést hajtsanak végre Magyarországon.

A mostani tervek eredménye ugyanis – vélte az elnök – borítékolható: a durva adóemelés egy-két évig minden szereplőnek gondot okozna ugyan, de a tőkeerős külföldi cégek abban bízhatnának, hogy ők túlélik a piac összeomlását, s egy – a kisebb belföldi szereplőktől – megtisztult magyar dohánypiacon kezdhetnék újra a profittermelést.

Megjegyezte: „természetesen" a drasztikus adóemelés újabb érvként szolgálhat majd a trafiktörvény ellenzőinek kezében arra, hogy „ilyen helyzetben", a sokkos állapotban lévő dohánypiacon nem lehet újabb lényeges változásokat hozó intézkedéseket bevezetni, az értékesítési csatornákat tovább szűkíteni, hiszen ez is csak a feketepiac malmára hajthatja a vizet. A legális fogyasztás a durva adók miatt szűkül, ha ehhez még a trafiktörvény miatt eleve szűkülő értékesítési lehetőségeket hozzájönnek, akkor tovább fokozódhat a feketepiac előretörése. A nagyobb cégek viszont már – a durva adóemeléstől függetlenül is – a feketepiaccal riogattak a trafiktörvény bevezetése hallatán.

A Continental elnöke szerint viszont látni kell, hogy a két kérdés alapvetően független egymástól. Az eltúlzott mértékű adóemelés és különösen a fogyasztási dohány adójának arányosan nagyobb mértékű emelése önmagában probléma a kisebb hazai gyártóknak a feketepiac növekedése miatt, méghozzá a trafiktörvény bevezetésétől teljesen függetlenül.

A trafiktörvény-javaslattal kapcsolatos kérdésre a hazai tulajdonú dohánygyár elnöke az MTI-nek elmondta: tudomásuk szerint nem született az unióban jogi kifogás vele szemben. Azaz a Brüsszelből érkező ellentétes álláspontok ellenére az Országgyűlésnek módja van elfogadni a törvényt, amelyet a magyar gyár – lényegét tekintve – továbbra is támogatni tud – szögezte le a Continental Dohányipari Zrt. elnöke.

5%-os növekedés

A Continental Dohányipari Csoport a válság ellenére is évente mintegy 5 százalékos árbevétel-növekedést könyvelhetett el az utóbbi években – mondta az MTI-nek korábban a cégcsoport elnöke.

A sátoraljaújhelyi cégcsoport az észak-magyarországi városban működteti az egyetlen magyar tulajdonban lévő dohánygyárat. A dohánygyár mintegy 250 embernek ad jelenleg munkát, és múlt évi árbevétele meghaladta a 14,1 milliárd forintot. A teljes cégcsoport körülbelül 600 főt foglalkoztat Magyarországon.

A cégcsoport teljes dohánypiaci részesedése 8,5 százalék körül mozog, a vágott fogyasztási dohány piacán azonban ennél lényegesen nagyobb.