Az elmúlt években a mentes élelmiszerek piaca látványosan megerősödött: a glutén-, laktóz- vagy cukormentes termékek választéka ma már szinte minden boltban megtalálható, forgalmuk pedig évente két számjegyű növekedést mutat. A keresletet részben divatdiéták hajtják, de sajnos egyre nagyobb azoknak a fogyasztóknak is a köre, akik egészségügyi okból kényszerülnek speciális étrendre. Ezért a gyártók igyekeznek minél szélesebb választékot kialakítani a speciális termékekből. E folyamat támogatására jött létre bő egy évvel ezelőtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mentes-munkacsoportja, amelynek tapasztalatairól és terveiről Szabolcs Péter, a csoport elnöke nyilatkozott a Store Insidernek.

Úgy tűnik, a gyártók, forgalmazók egyre nagyobb üzleti fantáziát látnak a mentes termékekben, mintha organikusan fejlődne ez a piac. Mi indokolta tavaly a mentes-munkacsoport létrehozását? 

Az ételallergiák és élelmiszerekhez kapcsolódó intoleranciák sajnos egyre több embert érintenek. A diagnosztikai módszerek fejlődésével ma már sokkal több eset derül ki, mint korábban. A cöliákia, a tejfehérje- és tejcukor-érzékenység, a különféle anyagcsere-problémák – például a cukorbetegség – sokak életét alapjaiban megnehezíti és befolyásolja. Számukra nem divat, hanem szükséglet a speciális étrend. Mi elsősorban nekik szeretnénk segíteni, hogy minél zökkenőmentesebb és élvezetesebb lehessen számukra is a táplálkozás. A divatdiétákkal mi nem foglalkozunk.

Persze mindez csak akkor lehetséges, ha a gyártók, forgalmazók megfelelő szakmai hátteret, segítséget kapnak, ha minél inkább egységes szempontok alapján tudnak dolgozni. A mentes élelmiszerek előállítása komoly szaktudást kíván: a vonatkozó előírások részben szigorúbbak a normál élelmiszerekénél, másrészt helyenként megengedőbbek is.A munkacsoport célja, hogy nemcsak a hazai szabályozás alakításában, de például az alapanyag-ellátásban, -választásban is tudjunk hasznos információkat nyújtani, illetve az edukációban is szerepet vállaljunk.

Hogyan szerveződött a munkacsoport, illetve milyen szakemberek vesznek részt a munkájában? 

Cégünk, az Amurex GM Hungária Kft. 2006 óta foglalkozik mentes termékek gyártásával, mi vagyunk az egyik legrégebbi ilyen termékkörrel foglalkozó vállalkozás a hazai piacon. Az elmúlt két évtizedben az ezen a piacon tevékenykedő vállalkozóként gyakran szembesültem azzal, hogy nem kap elég fókuszt ez a terület, és én magam több kérdésben is próbáltam összegyűjteni a megfelelő válaszokat a kérdéseimre, a gyártást, forgalmazást befolyásoló problémákra, legyen szó jogszabályi területről vagy alapanyagokkal kapcsolatos kérdésekről. Az azóta eltelt közel 20 évben számos alkalommal tapasztaltam, hogy a kérdéseimmel nem vagyok egyedül, és egyre inkább az fogalmazódott meg bennem, hogy bizonyos szempontok kidolgozása, tapasztalatok átadása a többi érintett vállalkozás számára is nagy segítség lenne. Így érlelődött az ötlet, amely az agrárkamaránál is nyitott fülekre talált, és így kezdtük meg a munkacsoport szervezését, amelynél már korábban szintén voltak erre a területre irányuló kisebb kezdeményezések. 

Hány taggal működik most a munkacsoport?

Amikor 2024-ben hivatalosan is megalakultunk, tíz alapítóval indultunk. Mára körülbelül 50 gyártó és 16-17 szakértő vesz részt a munkában. A gyártók mellett vannak köztünk élelmiszermérnökök, termékfejlesztők, az alapanyaggyártásban jártas szakemberek. Olyan szervezetek képviselői is csatlakoztak hozzánk, mint a Lisztérzékenyek Egyesülete vagy a Dietetikusok Országos Szövetsége. Emellett jogi, piackutatói és kereskedelmi szakértőket is bevontunk, így valóban a teljes termékpályát lefedjük – a mezőgazdasági termelőktől a fogyasztókig.

Milyen a mentes termékek jogszabályi háttere a hazai piacon, megfelelőnek tartják-e a jelenlegi szabályozást?

Vegyes a kép. Néhány évvel ezelőtt volt egy enyhítés, amely bizonyos terheket az előállítókra hárított. Mi viszont úgy látjuk, hogy bizonyos területeken indokolt lenne szigorúbb, megbízható gyártási feltételek kidolgozása, hiszen itt nem csupán divat, hanem, amint már említettem, egészségügyi kényszer a fogyasztás oka. 

A szabályozás átalakítása tehát kiemelt céljuk?

Igen, mindenképpen, de nem csak a gyártást, forgalmazást érintő aspektusból. Gondolok itt például a mentes termékek árát érintő szabályozásra. Például arra, hogy a mentes termékekre is vonatkozik a neta (népegészségügyi termékadó). Ezt szerintünk érdemes lenne felülvizsgálni, átgondolni. Ezek a termékek sok esetben szó szerint gyógyszerként funkcionálnak a betegek számára, mégis 18–27% áfa és a neta is drágítja őket, miközben a gyógyszerek áfája 5%. Véleményünk szerint ezen mindenképpen változtatnunk kell, hiszen jellegüknél fogva a mentes termékek esetében egyébként is magasabbak az előállítás költségei. A speciális alapanyagok árai, illetve a hagyományos élelmiszer-biztonsági követelményeknél még szigorúbb előállítási körülmények is befolyásolják az árat. Csak egy példa, hogy mit is jelent ez a gyártás szintjén: egy normál liszt kilója átlagosan 250 forintba kerül, míg egy iparilag is jól használható gluténmentes lisztkeverék kilónkénti ára legalább 2000 forint. Többek között ez a tízszeres árkülönbség is magyarázza, miért drágábbak a mentes termékek, és csak ezután jönnek az előbb említett különböző adók, amelyek szintén jócskán növelik a termékek árait. Mi gyártóként, forgalmazóként mégis gyakran megkapjuk, hogy miért ennyire magasak az áraink, miközben a hagyományos, kézműves termékek árait jobban tolerálja a piac. Pedig a jó minőségű gluténmentes termékek is általában kézműves termékek, de mi nem szeretnénk ezeket a jelzőket halmozni, hiszen itt a fő szempont a mentesség hangsúlyozása.   

Ráadásul a vizsgálatok is költségesek: egyetlen termék bevizsgálása 30-35 ezer forintnál kezdődik. Jogszabályi kötelezettség ugyan nincs minden tételre, de a felelős gyártók rendszeresen ellenőriztetik termékeiket. Ez élelmiszer-biztonsági kérdés, és a fogyasztók felé is bizalomépítő.

Mekkora most a hazai mentes piac, és mely szegmensek a legerősebbek?

Pontosan nehéz meghatározni, mert a statisztikai rendszerekben nincs külön TEÁOR-szám a mentes termékekre. A becslések szerint azonban több száz hazai cég foglalkozik ilyen termékek előállításával. A legdinamikusabban a gluténmentes pékáruk, tésztafélék, kekszek, valamint a laktózmentes és tejhelyettesítő termékek piaca növekszik. Jellegüknél fogva a gluténmentes termékek köre talán a legjobban behatárolható, ezek forgalma 10 milliárd forint alatti nagyságrendű, ami a teljes élelmiszerpiac mellett nem óriási, de stabil és bővülő szegmens. Ezért is gondoljuk azt, hogy nem jelentene akkora nagy költségvetési hiányt, ha kikerülnének a neta hatálya alól, viszont nagyon sokat számítana a kényszerből ilyen termékeket fogyasztók pénztárcája szempontjából.  

Hogyan zajlik a munka a munkacsoporton belül?

A megalakulás után összeírtunk 15-20 konkrét témát. Ezekből minden évre kiválasztjuk a három legfontosabbat, és azokra fókuszálunk. Idén az adózási kérdések (áfa, neta), a piackutatás és az edukáció kerültek a középpontba. Mindegyik területen egy-egy hozzáértő szakember koordinálja a szakmai munkát.

A mindennapi kapcsolattartás e-mailen történik, évente három személyes ülést tartunk. Ezenkívül előadásokat szervezünk: például meghívtuk a HEPA és az AMC szakembereit, hogy tájékoztassák az exportlehetőségekről a tagjainkat. Ezen a területen már eredményeket is fel tudunk mutatni, hiszen a közös együttműködések révén jött létre, és nagy sikere volt a tagságunk körében az idei bécsi Free From kiállításon való részvételünknek, ahol 30 mentes terméket gyártó cég vett részt, többségük a munkacsoport tagjaként, jelentős állami támogatással. Az ilyen és hasonló segítségek sokat jelentenek számunkra. 

Ön nemcsak a munkacsoport elnökeként, hanem gyártóként is érdekelt a témában. Mondana néhány példát, hogy milyen körülmények okoznak fejtörést a vállalkozása számára a mindennapokban?

Valóban, gyártóként és forgalmazóként is érintett vagyok, hiszen a gyártás mellett egy mentes termékeket forgalmazó üzletet is működtetünk, testközelből látom a problémákat. Többek között mindennapi nehézséget okoz a megfelelő minőségű alapanyagok drágasága és a hazai alapanyagok nehéz elérhetősége. Probléma az is, hogy Magyarországon nincs külön speciális pékképzés, így mindenki saját maga tanítja be a dolgozóit – hatalmas energia és költség ez, mert a gluténmentes alapanyag feldolgozása különleges szakértelmet kíván. A harmadik pedig a piac „tisztátalansága”: tisztelet a kivételnek, de sokan alapvető szakmai ismeretek nélkül kezdenek a gyártásba, például a keresztszennyeződés következményeire nem helyeznek elég hangsúlyt, ami viszont nemcsak a fogyasztókra veszélyes, hanem a mentes ágazat jó hírét is jelentősen csorbíthatja.  

A fogyasztói edukáció tehát legalább olyan fontos, mint a gyártói háttér erősítése.

Pontosan. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, aki cöliákiás vagy súlyos intoleranciával él, annak ezek a termékek gyógyszerek. Ha valaki rossz minőségű vagy szennyezett terméket fogyaszt, az nemcsak az egészségét, közérzetét kockáztatja, hanem napokra kieshet a munkából is, ami gazdasági kárral is járhat. Ezért indítottuk el például az online menteskatalógust idén tavasszal az agrárkamara honlapján, ahová a gyártók feltölthetik a mentes termékeikről a legfontosabb információkat, és fotókkal is megkönnyíthetik az érintettek tájékozódását. Nagy öröm számunkra, hogy eddig mintegy 30 gyártó élt már ezzel a lehetőséggel. 

A cikk teljes terjedelemben a Store Insider magazin szeptemberi számában olvasható.