Régóta beszélünk felelős, fenntartható vállalati magatartásról és tanulságos, hogy az elmúlt évtizedekben milyen módosulásokon ment át ennek a jelentéstartalma. A kérdés egyre tágabb és tágabb tevékenységi köröket ölelt fel – mondta el lapunknak Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kilencvenes évek elején adományozásról, charity tevékenységről beszéltünk, majd később ez is fejlődött, egyre népszerűbb és elterjedtebb lett az önkéntes munkavégzés, tehát a helyi közösségekkel, munkavállalókkal való kapcsolat. Ezt követte a tartalmi felelősségvállalás, amikor a legfontosabb kulcsszó a shared value, vagyis az értékek megosztása volt, a cég és az érintettek, tehát a helyi közösségek, munkavállalók, stakeholderek közös értékrendszere került a középpontba. A következő szint volt a fenntartható működés kialakítása.

Értékmérővé váló szempontok

Ma már ott tartunk, hogy a fenntarthatóság a vállalat értékmérője lett, beépült részvények értékelésébe és a befektetési döntések szempontrendszerébe. A Budapesti Értéktőzsde nemrégiben kiadott egy ESG Útmutatót, mely szemléletformáló, tanácsadó céllal, az abban foglaltak tehát nem kötelezőek a cégekre nézve. Számos vállalat alkalmaz már mérőszámokat, amelyek a társadalmi, környezeti hatásokat pontozzák, ezeknek pedig egyre inkább hatása van a cég teljesítményének értékelésére. Ez a szemléletmód az egyes vállalatok gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait komplex egységben vizsgálja.

Korábban, a kilencvenes évek elején az adományozás, a charity egy addicionális, az adott vállalat tulajdonosának a jó érzésén, vagy a személyes döntésén alapult. A felelős vállalati működés ma már odáig fejlődött, hogy egyre inkább elvárássá válik a fogyasztók és a befektetők részéről is, és egy szélesebb kritériumrendszerről beszélhetünk. „Most már nem elegendő, hogy a cég azért jótékony, azért figyel oda a társadalomra, környezetre, mert a vezető vagy a tulajdonos ezt személyes meggyőződésből fontosnak tartja. Ez ma már komoly pénzügyi, üzleti kérdés. Egy olyan üzleti mutató, amely a cég értékmérőjévé vált.”
Az ötszáz fő feletti tőzsdei cégeknek eleve kötelező nem pénzügyi hatásaikról (ESG) is jelentést közzé tenniük, ám talán még ennél is fontosabb, hogy a befektetési alapkezelők, illetve tanácsadó cégek ESG-alapon készítenek portfóliókat és így ajánlják az ügyfeleknek.

Társadalom és környezet

Fontos hangsúlyozni, hogy a társadalmi és a környezeti szempontok annyiban elválnak egymástól, hogy ezeket külön ismérvek alapján vizsgálják az egyes vállalatok esetében. A társadalmi felelősségvállalásban olyan szempontok érvényesülnek, mint például a sokszínűség, esélyegyenlőség, a nemek és azonos felelősségi körű munkatársak egyenlő javadalmazása, a vállalat irányító testülete, vagyis a board összetétele és általában az etikai normák figyelembevétele és alkalmazása. A környezeti felelősségvállalásban szerepet játszik a cég tevékenységének, illetve a termékének ökológiai lábnyoma, a klímaváltozásra gyakorolt hatása. Ez olyan fontos szempont, hogy a finanszírozók, de még a biztosítók egy része is kiszállt például a fosszilis alapú iparágakból, tehát az olyan cégek finanszírozásából, amelyek egyértelműen a klímaváltozás okozói és ennek a kedvezőtlen folyamatnak a súlyosbítói. Ezzel tehát kibővült a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás szempontrendszere is, hiszen míg korábban bizonyos embercsoportokra való odafigyelés volt a fő szempont, mára a környezeti tényezőkkel együtt egy sokkal szélesebb elvárásrendszernek kell megfelelniük a cégeknek. Vagyis az nem elfogadható ma már, hogy egy cég például támogat egy helyi iskolát, miközben környezetszennyező tevékenységet végez.

Kis lépések

Természetesen a cégek eredendően az üzletre koncentrálnak, alapvetően profitorientáltak. Ha azonban figyelmet szeretnének fordítani a társadalmi, illetve környezeti felelősségvállalásukra, az első lépés az, hogy pontosan fel kell mérni azt a hatást, amit a világra gyakorolnak. Ez egy fenntarthatósági audit során történik, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy gyártó cégnél áttekintik a gyártási folyamatot. Ebben az esetben persze a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásokat vizsgálják, ebből a szempontból értékelik az érintett vállalatot.
Ennek a folyamatnak a során azonosítani lehet azokat a pontokat, ahol indokolt a beavatkozás, vagyis napvilágra kerülnek azok a területek, ahol változtatni kell annak érdekében, hogy a vállalat környezeti és társadalmi értelemben is felelősebben működjön.

Ez a módszer kereskedelmi szereplők és szolgáltatók esetében is hasonlóképp zajlik. Az átvilágítás során megnézik az adott cég egyes területeinek a folyamatait, személyes interjúkat készítenek a menedzsmenttel, a különböző szinten tevékenykedő munkavállalókkal és érintett felekkel. A cég döntése, hogy első körben mennyi időt, energiát és keretet szán erre, a felelős vállalati működés kialakítása egy folyamat eredménye, nem pedig egy egyszeri lépés. Jellemző, hogy a mindent átfogó, költségesebb átvilágítás és a gyökeres változás helyett gyakran kisebb lépésekkel kezdik különösen a kisebb vállalkozások a felelős irányba történő elmozdulást.

Egyértelmű előnyöket jelent

Az erre fordított költségeket azonban érdemes befektetésként kezelni. „Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóság és a vállalat eredményessége kéz a kézben jár. Akkor jó egy cégnek a fenntarthatósági tevékenysége, hogyha az egyben az eredményességéhez is hozzájárul, ha nem is azonnal, de legalább középtávon. Például az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata nemcsak a környezetre jó hatással van, hanem a vállalat hatékonyságára, a költségszerkezetére is” – említett szemléletes példát Márta Irén.

A jó ESG értékeléssel rendelkező cégek ráadásul olcsóbban, könnyebben tudnak finanszírozást bevonni, és értékesebb részvényekkel is rendelkeznek, vagyis összességében egy felelős vállalat cégértéke is növekszik az ilyen jellegű erőfeszítései által. Arról nem is beszélve, hogy a felelős cégek termékeit és szolgáltatásait a fogyasztók is szívesebben választják. Ma már több felmérés is igazolja, hogy mindez nem csupán a fiatalokra, hanem az ötven év felettiekre is igaz. Ha egy vállalat nem csupán a felelős cég imidzsét alakítja ki, hanem valóban aszerint működik, az az értékesítésére is kedvező hatással van.

A felelős működés egyre komolyabb elvárás a beszállítói kritériumrendszerben is, vagyis a nagy világcégek hazai partnerei sem lehetnek társadalmi vagy környezeti értelemben felelőtlen viselkedést tanúsító vállalkozások.

Szerteágazó kritériumok

A felelős vállalati magatartás, a fenntartható működés kialakításának természetesen számos területe és rétege van, de a legfontosabbak közé tartozik a klímatudatos, környezetkímélő tevékenység megteremtése, az élelmiszergyártó vagy kereskedő cégeknél az egészséges élelmiszerek megbízhatósága, és természetesen a munkavállalókkal való bánásmód, a kollégákhoz való odafordulás, amely a koronavírus járvány idején különösen fontos szemponttá vált.

A pandémia kapcsán kialakult rugalmas munkavégzési formákat ma már beépítik a gyakorlatba, ahogy a munkavállalók ezirányú igényeit, szempontjait is. Ebben számos jó gyakorlat van ma már, kezdve a rugalmas munkaidőtől, az ergonomikus vállalati és otthoni munkakörnyezet kialakításáig.

A társadalmi és környezeti értelemben felelős vállalati magatartás tehát számos szempontot ölel fel, rendkívül szerteágazó kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy adott cég működése valóban fenntartható legyen. Ezek közül a legfontosabb a vállalat alaptevékenysége, milyen terméket, szolgáltatást nyújt, milyen problémára kínál megoldást.

Ebben kulcsszerepe van a vállalatok tulajdonosainak, vezetőinek, de a menedzsment többi tagjának, a munkavállalóknak is. A fenntarthatóság globális értelemben még ezen is túlmutat, hiszen ebben cégeknek, kormányoknak, fogyasztóknak egyaránt felelőssége van. „Itt mindenkire szükség van” – fogalmazott Márta Irén.
Amikor pedig a cég értéke, a finanszírozáshoz való hozzáférés költsége fenntarthatósági szempontokon múlik, akkor a felelős vállalatok valóban eredményesebben, gazdaságosabban tudnak működni. Ez a cégek fenntarthatósági törekvéseinek az egyik legfontosabb hajtóereje.