hero
Store Insider |

Forrás:

Tobacco

Rovat:

Fogyasztó
Becsült olvasási idő: 1 perc
A kávé „rehabilitációja”

A kávé megítélése az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott. Míg az 1980-as években az orvosok az alkohollal és a dohányzással együtt, káros szokásként említették a kávéfogyasztást, ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy a mérsékelt kávéivás inkább előnyökkel, mint kockázatokkal jár – írja a Scientific American nyomán a Tobacco magazin.

A 2026-ban megjelent tanulmányok szerint a kávé csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, védheti a májat, valamint kedvezően befolyásolhatja a bélflórát. Az Amerikai Szívszövetség (AHA) legfrissebb állásfoglalása szerint ráadásul napi legfeljebb öt csésze koffeintartalmú kávé összefüggésbe hozható a szívroham, a cukorbetegség, a stroke és a szívritmuszavar alacsonyabb kockázatával. Gregory Marcus kardiológus elmondta:

„megdöbbentő, hogy a kutatók az évek során mennyi pozitív hatást azonosítottak a koffeintartalmú kávéval kapcsolatban”.

A szemléletváltás egyik legfontosabb oka, hogy a kutatási módszerek jelentősen fejlődtek. A korábbi vizsgálatok gyakran nem vették figyelembe az úgynevezett zavaró tényezőket, például azt, hogy a dohányosok vagy a fokozott stressznek kitett emberek általában több kávét fogyasztanak, miközben egészségi állapotuk eleve kedvezőtlenebb lehet.

Marilyn Cornelis genetikus szerint a statisztikai módszerek fejlődésének köszönhetően ma már sokkal pontosabban lehet elkülöníteni a kávé valódi hatásait. A modern, hosszú távú vizsgálatok több tízezer ember életmódját követik nyomon akár évtizedeken keresztül, ami jóval megbízhatóbb eredményeket biztosít. Gregory Marcus ezt a változást a koffeinnel kapcsolatos „inga kilengéseként” jellemezte.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A jelenlegi eredmények elsősorban összefüggéseket mutatnak ki, nem pedig közvetlen ok–okozati kapcsolatokat. Az sem mindegy, hogyan fogyasztjuk a kávét: a cukor vagy a magas kalóriatartalmú adalékok ellensúlyozhatják a kedvező hatásokat, és napi öt csésze felett a pozitív összefüggések már nem feltétlenül érvényesülnek. Az egyéni anyagcsere és az egészségi állapot szintén jelentősen befolyásolja a kávé hatásait.

Farin Kamangar epidemiológus szerint „a tudomány nem egy motorcsónak, hanem egy nagy hajó, amely lassan változtat irányt”, és a kávé esetében éppen most jutottunk el oda, hogy a nagyszámú, jó minőségű kutatás már képes felülírni a korábbi feltételezéseket.

Borítóképünk illusztráció (Fotó: Skylar Kang / Pexels)