„Magyarországon 2025-ben mintegy 115 ezer hektáron történt vetőmag-szaporítás, az előállított vetőmagok értéke 190 milliárd forintot tesz ki. Az ágazat évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1300 fajtából állít elő vetőmagot. Hazánk adottságai alapvetően kedvezőek a vetőmag-előállítás számára, ám az elmúlt évek a változó klíma miatt komoly kihívásokat hoztak számunkra is. Az idei rendkívüli tavaszi aszály is miatt különösen a kalászos vetőmag-előállítás került nehéz helyzetbe, emiatt a mennyiség és a minőség egyaránt veszélyben van.”
– hangsúlyozta Takács Géza.
Az 1236 tagú Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szervezet gödöllői küldöttgyűlésén kifejtette: a szektor a legjobb termőhelyekre, technológiákra és inputanyagokra épít, a körülmények változása miatt az öntözés pedig egyre fontosabb szerepet kap, így ennek fejlesztése kulcsfontosságú feladat. Elemzések szerint a kontinens vízhiánya már 2018 óta folyamatosan halmozódik, és a legtöbb magyar régió azóta sem heverte ki a hiányt.
Takács Géza elmondta, hogy a hazai vetésszerkezet az elmúlt években átalakult. A kukorica korábbi vezető szerepe visszaesett, miközben nőtt a napraforgó és az őszi kalászosok aránya. A gazdálkodók egyre inkább a megtérülést és a kockázatot mérlegelik, ezért a leginkább kitett területeken akár a termelés feladására is sor kerülhet. Ez hosszabb távon a művelt területek csökkenését vetíti előre, miközben az állattenyésztés sem képes rövid távon érdemben átvenni a kieső növényi termelés helyét.
Emellett az exportpiaci folyamatok tovább nehezítik az ágazat sikerességét: öt év alatt a FÁK országokba exportált – elsősorban kukorica és napraforgó – vetőmagok mennyisége töredékére zuhant vissza. Jelenleg a hazai vetőmagok legnagyobb piaca az Európai Unión belül van.
„A vetőmagágazatra nagy feladat hárul: a termelés alapját jelentő vetőmagot elő kell állítani és azoknak piacot kell találni. A megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag hiánya az egész termelési láncon végiggyűrűzik. Ezért kiemelt jelentőségű az alkalmazkodás, a fejlesztés és a gyors információáramlás. A jövő szempontjából kulcskérdés a növénynemesítés, az oktatás és a szakmai tudás erősítése is, hiszen a megváltozott környezetben csak így biztosítható a versenyképes és fenntartható vetőmag-előállítás.”
– hangsúlyozta.
Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó ágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak értékelte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza, őszi káposztarepce, és a 2026-tól elindult napraforgó posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.
Viszlát kukorica
Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője előadásában kifejtette: a kalászos gabonák esetében kiemelendő, hogy mind az Európai Unióban, mind globálisan magas készletszintek alakultak ki, ami alapvetően korlátozza az árak emelkedését. Bár a következő szezon terméskilátásai egyre kevésbé bíztatóak, az időjárási kockázatok nőnek, a búza iránti igény várhatóan visszafogott marad. Ezzel szemben a kukorica kereslete erőteljesebb lehet, globális felhasználása nagyobb ütemben nő, miközben a termelés visszaesése valószínűsíthető, így a készletszint csökkenésével lehet számolni.
A kukorica kulcsfontosságú alapanyaga a bioetanolgyártásnak, amely a fosszilis üzemanyagok kiváltásában játszik szerepet. Hasonló tendencia figyelhető meg a növényolajok – és közvetetten a napraforgó- és a repcemag – piacán is, ahol a felhasználás dinamikus bővülése tapasztalható, többek között a biodízel iránti kereslet erősödése miatt.
Magyarországon mindeközben jól látható a vetésszerkezet átalakulása: a kukorica visszaszorulóban van, miközben a napraforgó és az őszi búza szerepe erősödik. Ez a változás részben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás következménye, és várhatóan tartós marad. Ugyanakkor nem biztos, hogy a művelt területek nagysága fennmarad.
A csapadékhiány, amely egyes térségekben már több évre visszamenőleg tendenciózusan jelentkezik, komoly korlátot jelent a szántóföldi növénytermesztés számára. Ennek következtében hosszabb távon a szabadföldi kultúrák fokozatos visszaszorulása valószínűsíthető, miközben más ágazatok, például az állattenyésztés vagy a zárt termesztési rendszerek csak részben képesek ellensúlyozni ennek nemzetgazdasági hatásait.
Fotó: Vetőmag Szövetség
