Országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Rama, hogy a hazai fogyasztók milyen tudással rendelkeznek a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegházhatású gázok (ÜHG) és a mindennapi étrend kapcsolatáról. Kiderült, a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok között jelentős szerepe van a szarvasmarha-tenyésztéshez, tejiparhoz köthető metánkibocsátásnak, márpedig ezt – tudatos élelmiszerfogyasztással – viszonylag egyszerűen lehetne mérsékelni. Ennek tudatosítására most új edukációs kampány is indul.

A kampánybejelentő sajtótájékoztatón Huszár András Green Policy Centertársalapítója és igazgatója érdekes adattal szemléltette az állatok környezetre gyakorolt hatását: a vadon élő állatok ma már mindössze 2 százalékát teszik ki a világ állatainak, azaz az állatállomány nagy része haszonállat, az emberi szükségletek kielégítésére. Arról is beszélt, a szén-dioxid kibocsátás hatalmasat nőtt az elmúlt 200 évben az emberi tevékenységnek, elsősorban az iparosításnak köszönhetően.

Kővári Csilla, a Rama regionális márkamenedzsere arról beszélt, 2021-ben bevezettek egy teljesen növényi alapú vaj alternatívát, és szerették volna tudni, hogyan vélekednek a fogyasztók a termék fenntarthatóságáról. A kutatásban azonban kitértek arra is, tudatosan választják-e a margarint a vaj helyett a vásárlók.

„Szeretjük a margarint, hiszen ebbe nőttünk bele” – 

fogalmazott Kővári Csilla, utalva arra, hogy a mai felnőtt korosztály nagy része margarint evett gyerekként és felnőttként is ezt emeli le a polcról. Ugyanakkor sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Rama növényi alapú vaj alternatívájának sokkal fenntarthatóbb az előállítása, ezt pedig tudatosítani kell a fogyasztókban.

„Ha valóban kompromisszummentes terméket keresünk, a 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva lehet a jó választás, hiszen amellett, hogy ugyanolyan finom, tápanyagösszetételében is megegyezik a vajjal, de annál 50%-kal kisebb klímalábnyommal rendelkezik: harmadannyi földterületet és feleannyi vizet használ a margaringyártás a vajhoz képest” – tette hozzá.

Ellentmondásos vélemények

A kutatás során egyebek közt rákérdeztek arra is, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást, e szempontok fontosságát pedig egy 9 fokú skálán kellett jelölni.

E téren egyértelműen az ár nyert: 10-ből 6 válaszadónál (58%) a 3 legfontosabb szempont között szerepelt úgy, hogy a felük a legelső helyre rangsorolta ezt az aspektust. A második helyen az íz végzett (a válaszadók 56%-a említette az 1., a 2. vagy a 3. helyen), a harmadikon pedig az, hogy az adott élelmiszer mennyire számít egészséges választásnak (45%). Mindezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos. A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, amely szerint a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend.

Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, mégis a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is. 

Vegán vagy flexitariánus?

„Egészségügyi és etikai szempontok is közrejátszanak abban, hogy új étrendet kezd valaki” – jelentette ki Zalai Noémi. A dietetikus azt is elmondta, nem lehet kijelenteni, hogy mindenkinek jó a vegán étkezés, ez életmódtól és egészségi állapottól is függ. „A magyar emberek étrendjében magas az állati eredetű zsiradék fogyasztása és kevés a rostdús zöldségek és gyümölcsök fogyasztása” – mondta, hozzátéve, hogy a húsfogyasztás csökkentése mindenképpen javasolt. Erre lehet megoldás a flexitariánus (időszakosan húsfogyasztó) étrend.

Kampány indul a tudatos élelmiszerfogyasztásért

Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. A válaszadók kétharmada igazán jól tájékozott, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Abban, hogy e téren mi számít a metán fő forrásának, már volt mutatkozott némi zavar, hiszen míg 10-ből 6-an jól tudták, hogy alapvetően az állatok kérődzése, emésztése során keletkező metán jelenti a problémát, ugyanennyien vélekedtek úgy – helytelenül –, hogy a metán alapvetően a trágya bomlásakor keletkezik.

„Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31%-ot, míg a növénytermesztés 27%-ot teszi ki. Ugyanakkor ebből 6% az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21%. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben” – mondta Huszár András. 

Az edukációs kampányban a Rama épp ezért a egy elsőre talán meghökkentő installációt, egy lufit fújó szarvasmarhát helyeztek ki a budapesti Erzsébet téren található Akváriumhoz, ami egy gomb megnyomásával megmutatja, átlagosan mennyi metánt termelnek ezek a haszonállatok az emésztésük során. Az interaktív szobor szeptember 26-tól az újbudai Allee bevásárlóközpontban lesz elérhető és kipróbálható.

[1] Az Opinio a Rama margarinokat is forgalmazó Upfield Magyarország megbízásából végzett kutatása reprezentatív a 18-69 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint.