„Az Erste Bank ezzel a lépésével nem várta meg a kormány és a bankszövetség között folyó tárgyalások végét. A Kormány célja pedig továbbra is az, hogy egy világos, áttekinthető, tervezhető kimenekülési út legyen a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára is” – írja közleményében az NGM.

A tárca úgy véli, a 2000-es években a bankok hitelezési politikája az élesedő verseny miatt egyre felelőtlenebb és etikátlanabb irányba tolódott. A forint alapú hiteleket az euró, majd a még kockázatosabb svájci frank alapú hitelek váltották fel. „A devizahitelezés problémája Magyarországon hozzávetőleg egymillió háztartást, azaz minden harmadik családot érint. A devizahitelezés – kockázatokat figyelmen kívül hagyó – felfutása jelentősen hozzájárult a makrogazdasági egyensúlytalanságok, hazánk pénzügyi sebezhetőségének kialakulásához” – olvasható a közleményben.

„A kormány a probléma gyökerét és annak potenciális hatásait felismerve kidolgozta Otthonvédelmi Akciótervét és elkötelezte magát a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelése iránt. Az igazságos tehermegosztás elsőrendű fontosságú: az adósok, az állam és a hitelintézetek egyaránt szerepet játszottak a probléma kialakulásában. Elengedhetetlen, hogy mindegyik szereplő hozzájáruljon a kialakult egyensúlytalanság megoldásához. Különös tekintettel arra, hogy az Erste Bank vezető szerepet játszott a bankrendszeri deviza alapú jelzáloghitelezés felépítésében, mintegy egyötödös piaci részesedéssel” - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium.