A jó falusi vendéglátás kis portákon működik, kevés vendéggel, amit a család csak kiegészítő tevékenységként művel. A vendéglátó nem tud külön konyhát létrehozni csak azért, hogy a néhány vendége számára ételt tudjon biztosítani, mert az soha nem térülne meg neki - állapította meg Németh Ibolya, a cserkúti Biobia falusi turistaház tulajdonosa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Szerinte a higiéniás körülményeket egyszerű módon is meg lehet teremteni, úgy, hogy a vendég jól érezze magát, és az egészsége se károsodjon, ezért felesleges adminisztrációval nem szabad terhelni a falusi vendéglátósokat.
Zoltai Anna, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság vendéglátás és étkeztetésfelügyeleti osztályának vezetője úgy vélekedett, élelmiszer-biztonsági szempontból nagyon fontosak a léptékek, vagyis, hogy akinek három szobája van, amelyekben összesen hat vendéget tud elszállásolni, az ne akarjon egy autóbusznyit ellátni.
Nemzet, biztonság
Nem mindegy az sem, milyen ételt akar felszolgálni a vendéglátó - folytatta. A hagyományos magyarosak - a kemencések, a bográcsban készülők - a sütés és a főzés hatására alapos hőkezelésen mennek át, így biztonságosak, ráadásul három órán belül a vendégekhez kerülnek, és kis adagokban készülnek - mondta Zala Andrea, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) főtitkára. Ám az már problémás lehet, ha más nemzetek kevés hőkezelést alkalmazó konyhája is megjelenik a falusi turizmusban, ezek az ételek élelmiszer-biztonság szempontjából hordozhatnak kockázatot. Lényeges az is, hogy a megmaradt ételt megfelelően kezeljék - tette hozzá Zoltai Anna.
A Nébih osztályvezetője szerint a külön konyhára azért van szükség, mert egy család életében előfordulhatnak olyan, rendkívüli helyzetek, ami miatt nehezen tudja működtetni a háztartást. A külön konyhával a család el tudja különíteni magát a vendéglátástól.
Magyarországon a vidéki szállásadók körülbelül 10 százaléka számít kistermelőnek és végez valamilyen módon mezőgazdasági tevékenységet. A többség maximum fűszer- és gyógykerttel rendelkezik, inkább a környék helyi termelőitől szerzi be az egészséges, friss alapanyagokat, azokból ad a vendégeinek reggelit vagy egytálételt. A kistermelői vendégasztalt működtetők, a lekvárkészítők, a szörpösök, a sajtkészítők nem foglalkoznak szállásadással - tisztázta Zala Andrea.
Az ilyen termékek felhasználása esetén is nagyon fontos a nyomon követhetőség, hogy a beszerzés honnan merít. Az alapvető élelmiszer-biztonsági előírásokat itt is be kell tartani - emelte ki Zoltai Anna.
A Nébih ennek elősegítése végett a falusi turizmusban az alapvető élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági szabályok összefoglalásán dolgozik. Ha a vendéglátók betartják az abban foglaltakat, nem kerülhet veszélybe a vendégeik egészsége.
