Az élelmiszerek közel 2%-os visszaesésében döntő a továbbra is magas infláció, még mindig több pénzt hagynak a vásárlók a kasszában, 15 milliárd forinttal, csak éppen kevesebbet cipekedtek haza áprilisban. Ezért még sárga lap sem jár.

Erősen, 10%-kal visszaesett a tartós, nagy értékű iparcikkek vásárlása, de itt, lesről szó sem lehet, költeni is ennyivel kevesebbet költöttek a vásárlók, 6-7 milliárd forinttal. A vásárlók válságtaktikája, hogy a nagyértékű vásárlásoknál 2007. óta kapura lövés helyett inkább hazaadják a labdát (kell a pénz a drága élelmiszerre, üzemanyagra és hiteltörlesztésre).

Az üzemanyag piac folytatta az unalomig dühítő rövid passzos játékát, 3%-kal kevesebb fogyott, de ez forintban mégiscsak többe került, mint egy évvel korábban, 16 milliárd forinttal. Még csak egy bedobást sem sikerült kiharcolni.

A kilátásokat illetően a válság első félévben megőrzi mezőfölényét, de korábban is azzal számoltunk, hogy kisebb zsugorodás, ezen belül az egyes piacok és értékesítési csatornák hullámzása, a középpályán sok elrontott passz várható a piacon.

Az éves kilátásokat a következők határozzák meg:
• élelmiszerek és üzemanyagok inflációja mérséklődik-e, erre lehet némi esély,
• a devizahitelesek milyen széles köre él a megsegítésükre kidolgozott támogatásokkal,
• javul-e a nemzetközi környezet,
• mikor jön létre a nemzetközi hitelmegállapodás, ami nagyobb befektetői bizalmat és kedvezőbb forint-árfolyamot eredményezhet, így nem csak a benzin, hanem a banán is olcsóbb lehet,
• változik-e a kormány ágazati politikája a nemzetközi láncokkal szemben, ahol az uniós sípszó a becsúszó szerelés szabálytalanságát jelzi (pláza-stop, kizárás az Erzsébet utalvány elfogadóhelyek közül, ágazati különadó),
• sikerül-e érdemben segíteni a kereskedelmi kisvállalkozások legfájóbb gondját, a hitelhez, támogatáshoz jutást,
• kiállítják-e végre a feketézőket a meccsről.