A felmérésből kiderül, hogy a szabályozói környezet kiszámíthatósága még mindig jelentősen befolyásolja a hazai cégek k+f kiadásainak alakulását, de a korábbi évekkel ellentétben már nem a legfontosabb befolyásoló tényező. A k+f-et érintő változások csökkentésével és a pályázatok folyamatos és rendszeres kiírásával jelentős eredményt lehetne elérni a vállalati k+f ráfordítások növelésében a jelentés szerint. A versenytársak k+f tevékenysége egyre ösztönzőbb hatású a vállalatok számára, és az elmúlt évekhez képest ezen tényező jelentősége növekedett a legdinamikusabban.
Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: A jelentés elkészítéséhez a Deloitte minden eddiginél több, összesen 233 vállalat képviselőit kérdezte meg a régió öt országában (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Horvátországban).
Összességében elmondható, hogy pozitív tendenciát érzékelnek a vállalatok a k+k terén, hiszen 78 százalékuk számít arra, hogy ez irányú kiadásai a tavalyi szinthez képest változatlanok maradnak az elkövetkezendő 1-2 évben, vagy akár még emelkedni is fognak. A vizsgált országok közös jellemzője, hogy leginkább az befolyásolja a vállalati k+f kiadásokat, hogy hányféle kedvezmény vehető igénybe, illetve mekkora összegű támogatás áll rendelkezésre.
Optimistábbak a magyar cégek
Az 52 magyarországi válaszadó vállalat között egyre növekszik azoknak a cégeknek az aránya, amelyek az elkövetkezendő években növelni tervezik k+f kiadásaikat, középtávon pedig még ennél is többen tervezik ugyanezt. A válaszadók 43 százaléka szerint cégük k+f kiadásai növekedni fognak 2012-höz képest az elkövetkező években. Ugyanez az arány hosszabb távon, 3-5 éves időszakra vizsgálva 59 százalékra növekszik a felmérés szerint. A pozitív változásokban nagy szerepe lehet az újabb és nagyobb összegű k+f pályázati kiírásoknak, amelyekre a következő években is számítanak a vállalkozások.
A magyar vállalatok szerint a többféle támogatási lehetőség biztosítása, a támogatások mértékének növekedése és a szabályozói környezet kiszámíthatósága az a három legfontosabb külső tényező, amely a leginkább befolyásolhatja a cégek k+f kiadásait az elkövetkező év során. A kiszámíthatóság annak ellenére továbbra is jelentős tényező, hogy a kritikus fontosságú, a k+f ráfordítások akadályaként említett okokon belül kevésbé hangsúlyos, mint a korábbi évek felméréseiben.
Az is jól látszik, hogy nagy igény van a különböző pályázatokra és támogatásokra. Ezen lehetőségek folyamatos biztosítása és a k+f-et érintő változások mértékének csökkentése jelentősen hozzájárulhat a bizonytalanság és a korlátozó tényezők csökkentéséhez, és ezzel a k+f ráfordítások folyamatos növekedéséhez.
Márkus Csaba elmondta: Az elmúlt három évet vizsgálva megállapítható, hogy 2011-hez képest a külső ösztönzők közül mára leginkább a versenytársak kutatás-fejlesztési tevékenységének, illetve a bővülő támogatási lehetőségek iránti igénynek a jelentősége nőtt meg a vállalkozások szemében a k+f ráfordítások tervezésénél. Ugyanakkor az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való együttműködés egyre kevésbé határozza meg a hazai cégek k+f kiadásainak alakulását.
Sokan nem ismerik a lehetőségeiket
Azon vállalatoknak, amelyek foglalkoznak k+f tevékenységgel és a jövőben növelni szeretnék k+f kiadásaikat, még mindig csupán az egyharmada veszi igénybe a pályázati támogatásokat. Ennek legfőbb oka, hogy a cégek nehezen tudják nyomon követni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Ezen vállalkozások pályázati hajlandóságára is kedvezően hatna, ha a hasonló jellegű kiírások hosszabb ideig lennének nyitva, azaz egy kiszámíthatóbb támogatási naptár alakulna ki, ezzel is csökkentve az adminisztrációs terheket és költségeket. A felmérésben résztvevők szerint fontos lenne, hogy a következő programozási időszakhoz (2014-2020) kapcsolódóan lehetőség szerint minél előbb jelenjenek meg a pályázati felhívások, és ezen kiírások hosszú időn át (akár egész évben) legyenek nyitva.
Azon cégek aránya is magasnak mondható, amelyek nem tudják, hogy milyen módszerekkel kezelhetők a tevékenységek k+f minősítésével kapcsolatos kockázatok (27 százalék). Ez arra enged következtetni, hogy a cégek jelentős része nem, vagy nem megfelelően ismeri például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által végzett, 2012. február 1-e óta működő k+f minősítési eljárás nyújtotta lehetőségeket. Az SZTNH tevékenységét jól ismerő hazai cégek szerint a jövőben célszerű lenne, ha a különböző ágazatok k+f tevékenységeire vonatkozó példákról, esetleg a meghozott döntésekről (az üzleti és bizalmas információkat megfelelően kezelve) nyilvánosan hozzáférhető adatbázis jönne létre a jövőbeni minősítési kérelmek elkészítésének és elbírálásának megkönnyítése érdekében.
Szintén célszerűnek tartanák a megkérdezett cégek, hogy a k+f pályázatokat a jövőben olyan benyújtási határidővel és forráskerettel írják ki, hogy reálisan legyen lehetőség a minősítésre a k+f pályázati kiírásokra benyújtani kívánt projektek esetében – tette hozzá Márkus Csaba.
