Bár eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett hazánkba, időközben olyan radikális átalakuláson esett keresztül, hogy immár joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a XIX. század végére. 

A Magyar Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint itthon évente csaknem 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók. Az édesség értékesítése a koronavírussal erősen sújtott 2020-as év kivételével évről évre növekvő tendenciát mutat, az egyik legnépszerűbb szezonális terméknek számít a karácsonyi időszakban. 

A szaloncukor előállításához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek a szükséges összetevők (pl. marcipán, cukor). A hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik. Az alapanyagok ára – főképp a kakaóé – jelentősen megemelkedett, és ez növeli a szaloncukrok előállítási költségeit. Kakaóból világszerte a megszokottnál kevesebb termett, a sok országot sújtó idei aszály miatt.  

A felmérések szerint a minőségi szaloncukrok forgalma folyamatosan növekszik. Egy-egy háztartásban évente átlagosan 1 kilónyi szaloncukrot vásárolnak, és továbbra is a legkedveltebb íz a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.

A szaloncukrok ízesítése igen változatos, tavaly például „Az Év Szaloncukra” versenyre a gyártók 152 szaloncukrot neveztek be, méghozzá többek közt olyan különlegességeket is, mint az aranygaluskás, a robbanócukros vagy éppen a vörösboros-aszaltszilvás-marcipános változat. A választékban már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amivel a gyártók a fogyasztói igények változását követik. 

Az idei év szaloncukra verseny eredményhirdetését november 24-én tartják.