Az áfacsökkentés lehet a remélt csodaszer a tejtermelők gondjainak enyhítésére is. Ez körvonalazódik abból a javaslatcsomagból, amely éppen a kormány előtt fekszik.
Ezzel a két javaslattal nagyjából egyetért a Tej Terméktanács is, hiszen ma már azt kérik, hogy kizárólag a tej adókulcsát mérsékeljék, a tejtermékek (a joghurttól a vajon át a sajtokig) áfája maradjon a jelenlegi szinten. A kormány másik elvárásának pedig úgy tettek eleget, hogy azok az áruházláncok, amelyek a Terméktanácsnak is a tagjai, nyilatkozatot tettek az adócsökkentés átengedéséről. A szándéknyilatkozat komoly engedményt jelent, hiszen a láncok üzletei a piac 60-65 százalékát fedik le.
Vérre menő harc
A termelőket a nyers tej árának drasztikus esése küldte a padlóra. A korszerűtlenül működő, kisebb gazdaságoknak egy liter tejen már 30-35 forint a veszteségük, amit a támogatások ellenére sem tudnak finanszírozni. (Az ágazat idén 43 milliárd forint támogatásban részesül. Ebből 12,6 milliárd forint állami pénz, a többi valamilyen uniós támogatás.)
Harcz Zoltán szerint egy-két hónapon belül több száz, de akár ezer tehéntartó gazda (és családjuk) is csődbe juthat. Hasonlóan borús képet vázolt több termelői szervezet, amelyek az év végén tettek közzé felhívást egy újabb demonstrációra. Ebben azt emelték ki: Magyarországon egy év alatt csaknem 25 százalékkal esett a nyers tej felvásárlási ára.
Az árzuhanás nem magyar probléma. Az Európai Unióban tavaly márciusban törölték el a kvótarendszert, amely megszabta, melyik ország mekkora mennyiségben termelhetett tejet. Vagyis a korlát nélkül mindenki annyi tejet zúdíthat az európai piacra is, amennyit akar. Nőtt is a termelés, uniószerte – így Magyarországon is – 6-10 százalékkal.
Történt azonban más is: 2014 nyara óta Oroszország nem engedi be az EU-ból származó élelmiszereket, vagyis a korábban oda szállított tej is a termelők nyakán maradt. Az eltelt másfél évben az orosz piacra szánt termékek csak a 70 százalékának sikerült más, európai piacon kívüli vevőt találni.
Az áfacsalók nyertek
A versenyben nyilván előnnyel indulnak azok a nyugat-európai gazdaságok, amelyek tőkeerősebbek, és hatékonyabban tudnak működni, mint magyar társaik. Az itteni cégek helyzetét azonban más tényezők is sújtják. Elsősorban a jelentős mértékű áfacsalás. Ebben az esetben nem a feketepiac térnyeréséről van szó, hanem arról, hogy a magyar piacra dömpingáron kerülnek be Szlovákiából olyan tartós (UHT) tejek, amelyek után a gyanú szerint egyik országban sem fizették meg az áfát.
A termelők már több éve tiltakoznak például a 139 forintos import UHT-tejek miatt, ám azok időről időre feltűnnek a boltok polcain – eközben a nyers tej felvásárlási ára még az árzuhanás után is 80 forint körül van, erre pedig még rá kell számolni a csomagolóanyagot, a szállítási és egyéb költségeket, illetve a 18 százalékos áfát.
A Köröstej kereskedelmi és marketingigazgatója, Szilágyi László szerint megnyugtató megoldást az hozna, ha az oroszok feloldanák az embargót, mert akkor akár még kevés is lenne a tej. De a magyar kormány azzal is sokat segíthetne, ha erőteljesebben lépne fel az illegális importtal szemben. A Tej Szakmaközi Szervezet és Tanács ügyvezetője is úgy látja: most nem kellene napirendre venni az áfakulcs mérséklését, ha az áfacsaló nagykereskedőket sikerült volna kizárni a piacról.
Jó-e nekünk az olcsó tej?
A tej literenkénti fogyasztói ára az elmúlt egy évben már majdnem 10 forinttal csökkent, az áresés a remélt alacsonyabb adókulcsnak köszönhetően idén akár duplázódhat is. Ez pedig élénkítheti a fogyasztást. Ha másért nem, hát azért – magyarázza az ING vezető elemzője, Balatoni András –, mert az emberek az inflációs érzékelésüknél túlsúlyozzák azt, amit gyakran vásárolnak. Tehát ha a tej, a hús vagy a benzin olcsóbb, akkor az általános árszínvonalat is alacsonyabbnak érzékelik, még akkor is, ha egyébként sok dologért többet kell fizetniük.
