Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében; a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában is változásra van szükség. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban. Ennek apropóján rendezett szakmai napot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézetével közösen a MATE Fertődi Kutatóállomásán.
Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány miatt málnát már csak elszórtan termesztenek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. Ribiszke-termesztésünk jobb helyzetben van, nagyságrendileg 1000 hektárnyi felületen folyik a termesztése. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban. Hazánkban hagyományosan Nógrád vármegye a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több részén is folyik még termesztés.
Abban minden kutató egyetért, hogy a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. A fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor hazánkban 35-40 Celsius fokos hőmérséklet is előfordul. A szélsőségek elviselésére csupán a nemesítési lehetőségek nem elegendőek, a növények árnyékolására van szükség. Az árnyékolás lehetséges mesterséges elemekkel (árnyékoló sátrak), vagy természetes elemekkel (agrár- erdészeti rendszer).
A MATE Kertészettudományi Intézete agrárerdészeti kísérletet indított a bogyós gyümölcsök természetes árnyékolásának vizsgálatára. A 2017-ben telepített nemesnyár klónok közé 2018 tavaszán málnát, fekete ribiszkét és fekete szedret ültettek. A kísérlet célja a fajták megújulóképességének, hozamának és növekedésének értékelése, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások és az éghajlati alkalmazkodóképesség javítása. A rendszer vízháztartását a Soproni Egyetem kutatói is vizsgálják.
