A képzés létrejöttének hátterében a környezetünkre egyre nagyobb hatást gyakorló éghajlatváltozás áll, amely a világszerte jellemző szélsőséges időjárási jelenségekben, Európában legfőképpen az egyre gyakoribb és nagyobb intenzitású aszály terén mutatkozik meg. Ez a jelenség az olyan területeken jellemző, ahol nagy a különböző vízhasználók közötti verseny, mint a mezőgazdaság, ipar, turizmus és háztartási vízhasználat.

A képzés fő célja, hogy a tagállamokat támogassa, fokozza az aszályra való felkészültségüket, azáltal hogy növeli az érintett régiók tudását az aszálykockázat terén. Az alkalmazott módszerek az aszálykockázat kiértékelésére országonként változik, azonban a képzés lehetővé teszi, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat és információt kapjanak a legutóbbi fejlesztésekről.

A képzés főbb témakörei:

•    katasztrófakockázat-modellezés és térképezés
•    aszálymonitoring: aszálymutatók elemzése és feltérképezése
•    aszály kockázatértékelés a mezőgazdaságban
•    aszály kockázatértékelés a hidrológiában
•    az aszályhatások adatainak elérhetősége és használata az aszálykockázat becslésére
•    az eredmények felhasználásának lehetősége az aszály előrejelzés rendszerének fejlesztése érdekében
•    nemzeti lehetőségek és gyakorlatok az aszály kockázatértékelésben

A képzésen többek között a Közös Kutatóközpont, a Meteorológiai Világszervezet, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet képviseletében is hallhatunk előadásokat, Magyarországról pedig az Agrárgazdasági Kutatóintézet, illetve az Országos Közegészségügyi Intézet számol be a hazai vonatkozásokról.

A képzés programjáról itt olvashat bővebben.