A kék pigmentek előfordulása a természetben meglehetősen ritka, ami azt jelenti, hogy a legtöbb kék termék – ideértve az édességeket, italokat, gyógyszertablettákat, kozmetikumokat és ruházatokat – kiszínezését a gyártók csak szintetikus anyagokkal tudják megoldani. Ezeket a mesterséges festékeket általában petrolkémiai anyagokból állítják elő, ami környezetvédelmi, illetve élelmiszer-biztonsági szempontból egyaránt jelentős aggályokat vet fel.

Nem csoda hát, hogy a tudósok már régóta keresték a mesterséges kék színezékek természetes alternatíváit.

Éppen ezért olyan nagy szó, hogy Pamela Denish és munkatársai a Kaliforniai Egyetemen a vöröskáposztában egy olyan pigmentet találtak, amely az E133 kódjelű, és Brillantkék FCF-re keresztelt mesterséges ételfestékhez hasonló árnyalatot kölcsönöz az élelmiszereknek.

Bár ez a természetes kék pigment – amely egyébként egyfajta antocianin molekula – csak kis mennyiségben van jelen a piros zöldségben, a kutatók kiderítették, hogy a vöröskáposztát majd' szétvető vörös színű antocianinok egy speciálisan kialakított enzimmel kezelve kékké változtathatók. Mind ennek köszönhetően nagyobb mennyiséget is elő tudnak állítani az anyagból.

A csapat mostanáig többek között fagylaltot, illetve fánkokra szánt cukormázat színezett be kékre a nemrég felfedezett pigmenttel. A befestett élelmiszerek normális külső körülmények között 30 napig tudták megtartani a színüket.

Ugyan a piaci bevezetés előtt kötelező élelmiszer-biztonsági vizsgálatok hátra vannak, a szakértők szerint kicsi az esélye, hogy az emberi szervezetbe kerülve a pigmentek bármiféle egészségügyi problémát okozhatnának.

A vöröskáposzta antocianinjai elvégre már igencsak régóta szerves részei az emberiség étrendjének.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Érdekesség: a kék szín előfordulása azért ritka a természetben, mert az egyes objektumoknak igen bonyolult molekuláris szerkezettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy éppen a kék megjelenéshez szükséges fényhullámhosszokat „szívják fel” magukba.