Becsült olvasási idő: 1 perc
Az ananász, mint státusszimbólum

Az ananász eredetileg Dél-Amerikából származik, de hamar eljutott Közép-Amerikába is, ahol a maják és az aztékok előszeretettel fogyasztották. Az európaiak akkor ismerték meg, amikor Kolumbusz egy karibi szigetről hazavitt néhány ládával a spanyol királyi családnak. Az arisztokrácia imádta az új, egzotikus gyümölcsöt, és bár erősen próbálkoztak a termesztésével, egészen az 1700-as évekig nem sikerült reprodukálni a melegházakban azt a hőmérsékletet és páratartalmat, amit az ananász szeret. Az Index cikke.

Ritkaságának és különlegességének megfelelően az ananász borzalmasan drága volt, és hamarosan a gazdagság és a hatalom szimbóluma lett, a legelitebb státusszimbólum. Még Amerikában is, ahová pedig a Karib-tengerről nem volt annyira problémás a szállítás, mint az óhazába. Korabeli beszámolók szerint Angliában 5000 mai fontnak, az amerikai kolóniákon 8000 mai dollárnak felelt meg egyetlen darab ananász ára – mindkettő bő kétmillió forintot jelent. A gazdagok általában nagyobb összejövetelekre, ünnepekre vettek ananászt, és nem is ették meg (csak amikor már kezdett megerjedni és szaga lett), hanem a gazdagságukat illusztráló dekorációként mutogatták. Élelmes kereskedők kevésbé dúsgazdag, de villantani igyekvő kliensek számára az ananászkölcsönzést is lehetővé tették, a gyümölcsöt egy-egy napra lehetett kibérelni, hogy nagyobb partikon a lakás díszeként irigykedhessenek rá a vendégek.

A cikk folytatásához ezen a hivatkozáson keresztül lehet eljutni.