Közben négy szakmai szervezet aggasztónak tartja a „plázastopot”, mivel az szerintük veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, mélyíti a hatodik éve recesszióban lévő építőipar és a kereskedelem válságát, valamint hátráltatja a belső fogyasztás növekedését. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közös állásfoglalása szerint egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több ezer új munkahelyet teremtene. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezné a magyar gazdaság egyébként is törékeny növekedési kilátásait.
Becsült olvasási idő: 1 perc
Az LMP szerint a plázastop a korrupció központosítása
A plázastopra vonatkozó kormánypárti javaslat a korrupció központosítása: a következő három évben ugyanis csak az nyithatna 300 négyzetméternél nagyobb boltot, aki az eddig ismeretlen összetételű országos bizottság engedélyét megkapja −állította parlamenti felszólalásában az LMP-s Szabó Rebeka. A kormány nevében válaszoló Szatmáry Kristóf államtitkár ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy „a minisztérium összetételéből adódóan lesz garancia arra, hogy szakemberek döntenek majd”.
