A BrauBeviale szinte minden „italos cég” számára nyújt valamit, legyen szó sörről, ásványvízről, üdítőről, gyümölcslevekről, borról, pezsgőről vagy égetett szeszekről gyártásáról és/vagy palackozásáról. A beszállítók bemutatják a vásáron termékeiket, megoldásaikat és szolgáltatásaikat az italgyártási folyamat láncolatában – a nyersanyagoktól a palackozásig, csomagolásig és az eladáshelyi marketingig.
A 2023-as kiállításon 953 cég vett részt, és 31 ezer látogató érkezett: 85 százalékuk döntött valamilyen beruházás mellett. A vásárt a Yontex rendezi meg. Az idei Italgyártás-technológiai és csomagolási vásárt november 26-28 között tartják meg, melynek előadásokkal kísért, beharangozó-sajtótájékoztatója az osztrák söripari vállalat, az Ottakringer sörgyárának épületében zajlott.
A nürnbergi BrauBeviale 2024 kiállításon a sörfőzdéken kívül idén ismét megcélozzák a bortermelőket.
Az országok jelenlegi sörtermelés szerinti rangsorában Ausztria és Kelet-Európa piaca 102 177 000 hl-es kibocsátásával a teljes európai termelés 28 százalékát adja. A 10 és 25 százalék közötti exporthányad azt jelzi, hogy egyértelműen a hazai piacokra koncentrálnak ezekben az országokban. Az ágazat előtt álló kihívások listáját tekintve egységes kép mutatkozik meg a régiókban: az energiahatékonyság, a technológia és a csomagolások optimalizálása áll fókuszban. A trendek és a növekedési lehetőségek ezekben a régiókban is egybevágnak az európai összképpel, így az alkoholmentes vagy alacsony alkoholtartalmú sörök irányába mutató tendencia egyre inkább érezhető.
Változás az értékesítési csatornákban
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az európai sörfogyasztás 2023-ban 1.5 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ezzel szemben az alkoholmentes kategória hasít: még az olyan tradicionálisan sörivó országban, mint Csehország is duplázódott az eladás, és 4.7 millió hektoliterre nőtt 2023-ban.
Florian Berger az Osztrák Sörgyártók Szövetségének elnöke előadásában többek között arról beszélt, hogy az osztrák sörgyártás kapacitása tavaly újra elérte a pandémia előtti szintet, a 10 millió hektolitert.
Az adattal összehasonlítva a magyar sörfogyasztás ennél borúsabb képet mutat: amíg 2022-ben 6 millió hektoliterre rúgott az értékesítés, addig 2023-ban ez 10 százalékkal csökkent és 5,4 millió hektoliterre esett vissza. Itthon csökkent az import, bővült viszont a magyar termékek aránya. A legkisebb mértékben a prémium kategória fogyasztása csökkent.
Általános európai trend, hogy a pandémia után ismét erősödik a vendéglátás, ezen belül is elsősorban az éttermi fogyasztás. Nincs ez másként nyugati szomszédainknál sem: míg az osztrák vendéglátás-piacon 2013-ban a presszók, sörbárok, kocsmák száma 7287 volt, addig ez a szám 2022-re 5474-re csökkent, ami 2023-ra tovább zsugorodott: 5281-re. Az éttermeknél viszont fordított a trend: 2013-ban 5695 étterem működött Ausztriában, 2022-ben 7523, majd 2023-ra 7648 lett, ami egy év alatt 125 új étteremnyitást jelent. Éppen ezért a söripar nagy hangsúlyt helyez az éttermekben kapható prémiumkínálat, valamint az edukáció fejlesztésére, ami mind a fogyasztók edukálásában, mind pedig a sör-sommelier-képzésben megjelenik. Az Osztrák Sörszövetség átfogó programmal bír a sör-sommellier- képzés terén, idáig 3600 tanuló tette le a vizsgát.
Míg az otthoni, hobbifőzők általában követik a sörfőzés eseményeit az ipar oldaláról, ez fordítva már nem biztos, hogy igaz, pedig sokszor a kisebb főzdék indítanak el népszerű trendeket. Az ipar számára így létfontosságú és sürgető a fiatal tehetségek képzése, mind az ital-, mind pedig a gépgyártás területén. Ezért a BrauBeviale ismét integrált egy Start-up a területet vásáron, ahol találkozhat egymással az ipar és feltörekvő fiatalok.
Sörre, bor: bármikor
Ausztria és Kelet-Európa borpiacán némileg más a kép: Ausztria és Kelet-Európa bortermelői 11 969 000 hl-es termelési volumenükkel az európai bortermelő országok teljes termelési volumenének mintegy 8%-át adják. Az országok között az exportkvóták széles skálája figyelhető meg, Magyarország itt a résztvevő országok között élen jár 50 százalék körüli részesedésével.
A BrauBeviale fő fókusza ugyan a sörgyártás és annak technológiája, viszont a vásár 2023-ban a borászat felé is erőteljesebben nyitott. Andrea Kalrait a vásár projektvezetője elmondta, hogy a tavalyi év sikere után idén is különleges borászati területet hoznak létre: mintegy 800 négyzetméternyi kiállítási területen jön össze a kifejezetten a borágazatot megcélzó kiállítók köre.
Franz G. Rosner az Osztrák Szőlészeti és Gyümölcstermesztési Hivatal főtitkára előadásában arról beszélt, hogy a klímaváltozás következtében olyan új betegségek és invazív fajok támadják a szőlőket, amelyek új technológiát is igényelnek. Így a hideg időjárás, a korai bimbózás és virágzás a késői fagyveszély mind új metódusokat igényel. A főtitkár ilyen új technológiák között említette meg az autonóm technológiákat és felszerelést; a légi fotózást, vagy a drónokkal történő permetezést.
A vásár területén az 1-9. tematikus csarnokokban a kiállítók széles spektruma ad áttekintést a gyártási folyamat minden lépéséről és az ehhez szükséges berendezésekről, az alapanyagoktól a folyamattechnológiáig, csomagolóanyagokon, palackozási és csomagolástechnikán és marketingig. A különleges területen a termékpalettát a Meininger Mundus Vinikóstolóhelye teszi teljessé.
"A két szektorban (a sörgyártásban és a borászatban - a szerk.) alkalmazott technológiák szoros összekapcsolására létrehoztunk egy új szlogent, amellyel motiváljuk a borászatból érkező vásárlókat, hogy látogassanak el a BrauBeviale-ra" - emelte ki Andrea Kalrait. Az új szlogen: "Ami összepasszol, együtt is erjed" - ez nagyon jól kifejezi, hogy a technológiák az egyes folyamatlépésekben, mennyire szorosan kapcsolódnak egymáshoz” – magyarázta az ügyvezető igazgató.
A borítókép illusztráció: Adobe Stock
Fotók: Yontex
