Brüsszel nem csak formai, technikai kifogásokat is emelt a jogszabály szövege kapcsán. Az unió illetékes főosztályán a jogszabályt diszkriminatívnak minősítették, továbbá zavarosnak és érthetetlennek a fogyasztók számára - írja keddi számában a Népszabadság.

Az unió azt kifogásolja elsősorban, hogy amíg a gyártók és kereskedők "önkéntes alapon" választhatnának a kategóriák között, addig a fogyasztók nem tudnának különbséget tenni.

A hétköznapokban is használt "magyar termék" mellé a rendelet behozná a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" kategóriákat is. Brüsszel ezt a csoportosítást kifogásolja.

Az Európai Bizottság legfőbb érve a tervezett rendelet bevezetésével szemben, hogy a származási hely ilyen formában történő feltüntetése nincs összhangban az általános európai szabályozással és bár elismeri a használat önkéntes jellegét, úgy véli, ez mégis alkalmas arra, hogy befolyásolja a fogyasztókat abban, hogy ne az import, hanem a hazai terméket vásárolják. Ez pedig a brüsszeli megítélés szerint diszkriminatív a más tagországból érkező élelmiszerekkel szemben.

A magyar megközelítés szerint viszont a lényeg az önkéntes alkalmazás lehetőségén van. A szabályozás ugyanis nem kívánja helyettesíteni, felülírni a már meglévő uniós szabályozásokat. Mindössze azon a helyzeten kíván változtatni, hogy a gyártók az önként alkalmazott származási megjelöléssel, vagy a nemzeti szimbólumok használatával saját értelmezésük szerint hivatkozzanak termékeiken a „magyar” jellegre.

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy ha Brüsszel és a magyar kormány álláspontja nem közeledik a témában, elképzelhető szakmai szervezetek bevonása is.