Az érvényes szja 1+1 százalékos nyilatkozatokban 15,44 milliárd forintról rendelkeztek az adózók, holott 27,2 milliárdot is „szétoszthattak” volna jó célokra. A civil szervezetek közül az idén is az alapítványok, az egyházak közül pedig a Magyar Katolikus Egyház kapta a legnagyobb összegű felajánlást – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.

Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a pácolt és füstölt húsok, például a sonka, szalonna vagy kolbász fogyasztása emeli a hasnyálmirigyrák kockázatát.– állapították meg követéses vizsgálatuk végén amerikai kutatók.

A kiskereskedelemre kedvezőtlenül hatottak az elmúlt évek gazdasági körülményei, és a válság még most is erősen érezteti hatását az iparág cégeinek esetében. 2010-ig tartották magukat a cégek, és folytatták tevékenységüket, de tavaly és ez év első felében ugrásszerűen nőtt a cégbezárások száma − állapította meg a Bisnode-csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária (D&B) nemzetközi cégminősítő elemzésében.

Élénkülhet a feketekereskedelem, illetve a bevásárlóturizmus a hamburgeradóként a köztudatba került népegészségügyi termékadó bevezetésének hatására – írja a nol.hu. A lap szerint még Ausztriából is érdemes lesz édességet behozni jelenleg ugyanis az ottani árak gyakorlatilag megegyeznek a hazaival, így a jelentős áremelkedés a bevásárlóturizmus erősödését okozhatja, egyes édességgyártók pedig külföldre telepíthetik kapacitásaikat.

Benyújtották a parlamentnek a népegészségügyi termékadóról (chipsadóról) szóló törvény javaslatát. A tervezetet hivatalosan két kormánypárti képviselő nyújtotta be, bár a héten a kormány is tárgyalt a szeptemberben bevezetni tervezett adóról.

Gerendy Zoltán, a BDO vezető partnere a tervezett intézkedést adószakmai szempontból  értékeli.

Döntött a kormány a népegészségügyi termékadóról, közismert nevén a hamburgeradóról, amelyet szeptembertől vethetnek ki az egészségtelen élelmiszerekre - közölte a kormányszóvivő a kabinet keddi ülése után.

A Magyar Márkaszövetség élesen ellenzi a népegészségügyi termékadó bevezetését, mert az annak bevezetésével elérendő esetleges egészségpolitikai vagy állami költségvetési hasznok nem állnak arányban a hazai fogyasztókat és vállalkozásokat sújtó újabb terhek negatív nemzetgazdasági hatásaival.

Korábban „hamburgeradó”, újabban „csipszadó” névvel illette a köznyelv, hivatalos neve pedig népegészségügyi termékadó lesz. A népegészségügyi termékadó bevezetésének lehetőségeit két cél érdekében vizsgálják az érintett kormányzati szervezetek.

Az ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára, ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói árának további növekedéséhez és hazai munkahelyek megszűnéséhez vezetne.