A Vidékfejlesztési Minisztériumban készült egy lista a miniszterelnök kérésére azokról a nagy húsipari cégekről, amelyek hungarikumokat nem teljesen magyar alapanyagból állítanak elő - mondta a hvg.hu-n szerdán megjelent interjúban Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára.
Ángyán József azt mondta a hírportálnak, hogy a tavaly év eleji dioxinbotránnyal kapcsolatban - amikor moratóriumot rendelt el Magyarország az import húsokra - valóban készült egy százas lista, amelyet még a Vidékfejlesztési Minisztérium állított össze a legnagyobb magyar húsipari cégekről, amelyek hungarikumokat állítanak elő nem teljesen magyar alapanyagból.
Meglepő módon - folytatta - nem a németek, hanem az egyik legnagyobb magyar húsos érdekeltség "verte az asztalt" a minisztériumban, hogy függesszék fel a moratóriumot. "Maga a miniszterelnök úr kérdezett rá ennek kapcsán, hogy ugye az nem lehet, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő? Ő kérte, hogy állítsuk össze a listát, hogy lássuk: miből is dolgoznak ezek a cégek" - idézte fel.
A Pick is rajta van a listán?
A volt államtitkár igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy például a Pick rajta van-e ezen a listán, de hozzátette, hogy szinte az összes nagy húsos cég szerepel rajta, azonban ez egy olyan lista, amely kimutatja azt is, "ha mondjuk 10 százalékban nem hazai az alapanyag, vagyis az arányok azért eltérőek".
Arra a kérdésre, hogy mi volt Orbán Viktor véleménye a lista láttán, azt válaszolta: a miniszterelnök azt mondta, "le kell ülni az urakkal, és erre a helyzetre megoldást kell találni, ezt a problémát közösen kell megoldani".
Mennyi malac kell?
Az LMP nyilvánosságot követel
A volt államtitkár szavaira gyorsan reagált az LMP, amely arra szólította fel a miniszterelnököt és a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra azoknak a cégeknek a listáját, amelyek külföldi húskészítményekből állítanak elő hungarikumokat.
Szabó Rebeka képviselő úgy fogalmazott: pártjuk elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja, hogy a "jelek szerint a miniszterelnök és a kormány asszisztál a magyar fogyasztók megtévesztéséhez". A politikus hangsúlyozta: azzal, hogy a kormány visszatartja a listát, hozzájárul ahhoz, hogy még a jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozzák a magyar sertéstenyésztőket.
Szabó Rebeka az interjúban említett nagyvállalatokra utalva kijelentette, legalább a jelentős mennyiségű agrártámogatáshoz jutó "magyar nemzeti nagytőkének" be kellene teljesíteni azt a feladatát, hogy a magyar termelőktől vásárol és ezekből a termékekből állítja elő készítményeit. Hozzátette, hogy a kormánynak eközben a fenntartható mezőgazdaság kulcsszereplőit, vagyis a kis- és közepes családi gazdálkodókat kellene támogatnia, nem pedig a "zöldbárókat helyzetbe hozni".
A miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint Ángyán József volt államtitkárnál van az a lista, amely a nem teljesen magyar alapanyagból hungarikumokat előállító nagy húsipari cégeket sorolja fel. "Sem a miniszterelnök, sem a kormány nem tart vissza semmit. Ángyán József készítette még államtitkárként a listát, nála van" - közölte Havasi Bertalan, Orbán Viktor kormányfő sajtófőnöke szerdán az MTI megkeresésére, reagálva az LMP-s Szabó Rebeka sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
A húsipar magyart venne, ha volna...
Kérdés, hogy mit mond minderre a húsipar, bár az Élelmiszer szaklapban valamint online felületeinken és rendezvényeinken elhangzó húsipari beszámolókból tudható, hogy mi a húsipar válasza. Legutóbb a húsvéti szezonra készülve rendeztünk kerekasztal-beszélgetést a húsipar képviselőinek. Ezen a beszélgetésen elhangzottakat tolmácsolva megírtuk, hogy idehaza nincs elég sertés, hiszen az állomány drasztikusan lecsökkent. Az ipar kénytelen importból fedezni a szükséges sertéshús mennyiséget, hiába is akar(na) hazai sertést feldolgozni. Épp emiatt az állandó árfolyamváltozásnak kitéve nőnek meg kiszámíthatatlanul a gyártók-feldolgozók költségei. Hiába rendelkeznek a legnagyobb "húsosok" saját teleppel (és vágóhíddal), mert a megnövekedett igényt a meglévő sertésállomány nem tudja ellátni. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a szövetség idei, márciusi sajtótájékoztatóján érthetően és részletesen elemezte a húsipar helyzetét, elmondta mennyi malac van. S hogy mennyi kellene és milyen átadási árakért érné meg egy tenyésztőnek hazai malacot nevelni, az már ágazatokon átívelő probléma.
Mindazonáltal várjuk a húsos szakma, az érintettek hozzászólásait!
