A magyar költségvetés hiánya lassan közeledik a fenntartható szinthez, a növekedés azonban még sok évig lomha lesz és a vaskezű kormány egyes gazdaságpolitikai lépései erősítették a befektetők bizalmatlanságát az ország iránt – tájékoztatja nemzetközi olvasótáborát a Wall Street Journal (WSJ) blogja. Az Orbán kormány politikájának egyik legfontosabb jellemzője az volt az elmúlt két évben, hogy az alkalmazkodó gazdaságirányítástól elfordult a kemény megszorítások felé – mondták el a WSJ munkatársának hazai üzletemberek és pénzügyi elemzők.
Szemben a kormány kezdeti terveivel, amelyekben grandiózus keynesiánus központi gazdaságélénkítés szerepelt, nemrégiben a növekedést agyoncsapó megszorításokat jelentettek be, amelyek célja, hogy 2012-ben a GDP 2,5, 2013-ban pedig 2,2 százalékára szorítsák le a deficitet.
Idegesek lettek és elvesztették a kontrollt
A kormány az Európai Unió engedélyével 2010-ben el akarta engedni a GDP hét százalékára a költségvetési hiányt. Azt tervezték, hogy a GDP négy százalékának megfelelő összegből a növekedés ösztönzését szolgáló alapot hoznak létre – magyarázta a WSJ-nek Demján Sándor, Magyarország legnagyobb vállalkozói szervezete, a VOSZ elnöke. A görög válság mélyülése miatt azonban Brüsszel keményebb fiskális szabályok betartását várta el Budapesttől.
Ez kemény választ váltott ki Orbánból és minisztereiből – tette hozzá. A kormány ingerülten, rossz kommunikációval reagált. Láthatóan csalódott volt. Végül a konfliktus kikerült az ellenőrzés alól – mondta Demján, akiről a WSJ tudósítója megjegyzi, hogy jó kapcsolata van a miniszterelnökkel.
Eleve elszámolták magukat
Egy szakértő szerint a kabinet gazdasági tervei alapvetően tévesek voltak. A tartozások szintje és a deficit olyan magas, hogy már akkor is nyilvánvaló volt: nem lehet egyszerűen kinőni az adósságot – mondta a lapnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A 
kormány végül eldobta Matolcsy György gazdasági miniszter ösztönző terveit és kipróbáltabb gazdaságpolitikára váltott.
Abban bízott, hogy az áfa 27 százalékra emelése – ez a legmagasabb kulcs az EU-ban –, a fogyasztási adó növelése és néhány kiadáscsökkentés megnyugtatja a kedélyeket, de az EU-t nem sikerült meggyőznie. Végül csak a megújított konvergenciaprogrammal tudták elérni, hogy Brüsszel eltekintsen a kohéziós alapokból járó támogatások felfüggesztésétől.
Elveszítjük a következő évtizedet
Miután a közfinanszírozást többé-kevésbé rendbe tették – amit külföldi elemzők is elismernek –, és várhatóan megszületik az elővigyázatossági megállapodás az EU-val és az IMF-fel, a kormány figyelme ismét a gazdasági növekedés meglendítése felé fordult. A nyomott környezetben azonban ez nem látszik könnyű feladatnak.
A bankok mérséklik forrásállományukat és kiigazítják mérlegeiket, ami nem tesz jót a fogyasztásnak és beruházásoknak. Suppan szerint évekig, legalább három, de lehet hogy tíz évig nem fog bővülni a hitelezés. Az MNB becslése szerint a behajthatatlan lakossági hitelek aránya 15 százalékkal tetőzik 2013-ban.
A kormány mindennek ellenére optimista maradt: Matolcsy a múlt héten azt mondta, hogy az elmúlt két évben hozott intézkedéseknek köszönhetően jövőre 2-4 százalékkal bővülhet a gazdaság. Mások másként látják ezt: a lomha növekedés, amely elmarad az ország lehetőségeitől, párosulva az eurózóna számos országában megjelenő politikai felfordulással nyomás alatt tartja a magyar háztartások jövedelmét. Ez nem fogja javítani Orbán szavazóinak elégedettségét.
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az életszínvonal nem fog javulni a következő tíz évben - mondta a WSJ-nek Demján Sándor.
