Kétnapos késéssel, június 2-án jelent meg a Magyar Közlöny 81. számában a kiterjesztett gyártói felelősség díjtételeit tartalmazó miniszteri rendelet.
A rendeletben a díjak közül a csomagolásokra vonatkozó tételek 1,17-9,79-szeres növekedést mutatnak a környezetvédelmi termékdíj törvényben meghatározott, mindeddig a környezetvédelmi célok teljesítését csupán részben szolgáló és csomagolószerekre alkalmazott díjtételekhez képest – írja közleményében a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség.
A NAV adatai szerint 2021-ben a csomagolószerek után befizetett 42,5 milliárd forint termékdíjból hasznosításra nettó 6,9 milliárd forint kiadással tervezett az állami költségvetés az OGyHT szerint.
Ezzel szemben a csomagoláskibocsátás után számított EPR-díjfizetési kötelezettség éves szinten várhatóan eléri a 240 milliárd forintot.
A díjtételek megismerése alapján az alábbi megállapítások tehetők:
A 2012 óta részben állam által felügyelt és finanszírozott hulladékgazdálkodás valós költségeit a kormány nem ismeri, vagy ha ismeri, figyelmen kívül hagyja, máskülönben ilyen mértékű díjemelést nem hagyhatott volna jóvá;
A kormány a környezetvédelmi termékdíj törvény 2022. évi módosításával azt sugallta a gazdasági szereplőknek, hogy a környezetvédelmi pénzügyi terhek nem emelkednek, miután az EPR-díj levonható a termékdíjból. Igaz mellékszálként hozzátette, abban az esetben, ha az EPR mégis meghaladná a TD mértékét, a fizetendő tétel 0 Ft/kg.
Felmerül a kérdés, hogy a jogalkotó félrevezette a gazdasági szereplőket, vagy elvesztette az irányítási és ellenőrzési szerepét az EPR-díjak meghatározása terén.
A rendelet alapján kijelenthető, hogy a csomagolások/csomagolószerek esetében a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás okafogyottá vált, fenntartása csupán adminisztratív tehernövelő tényező, mind a gazdaság, mint az adóhatóság számára.
Az egyébként nem EU-konform koncessziós rendszer erőltetett ütemű bevezetése és ebből eredő előkészítettlensége okán a díjak nem ellenőrzött, auditált kiinduló adatokból kerültek meghatározásra.
Az EPR-rendszer EU irányelvben rögzített minimumkövetelményei a hatékony hulladékgazdálkodás indokolt költségeinek felszámítását engedélyezi csak, ami nemzetközi összehasonlításban az akár 10-szeres díjtételeket semmiképpen nem indokolhatja
A csomagolás a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érinti, ezért ezen díjnövekmény be fog épülni a termékek árába, amely a magas inflációs környezetben és évközben bevezetésre kerülő rendelkezésként az év végi inflációs várakozásokat fel fogja borítani.
Ha elfogadjuk az Energiahivatal előzetesen kihirdetett költségkalkulációját, a gazdálkodókat terhelő, fél évre tervezett 120 milliárd forint EPR-díjnak (és a rárakódó egyéb költségek, például áfa) a termékek árába beépülve, óvatosan számolva is 3%-os inflációs hatást gerjeszthet
A díjtételek nem tükrözik az anyagáramonként eddig elért gyűjtési teljesítményt.
A papír és a fém csomagolószerek esetében már 2020-banteljesítésültek a 2025-ös EU-s célok, a leváltandó rendszer finanszírozásával, akkor ezen anyagáramok esetében mi indokolja a legdurvább díjtétel emelést (19 Ft/kg-ról 173, illetve 186 Ft/kg-ra), figyelemmel arra, hogy a befizetett termékdíjak kb 16%-át fordították hulladékgazdálkodásra.
A kormány számára 2018 óta világos, hogy EPR-rendszert kell kidolgozzon (a környezetvédelmi termékdíjas rendszer csak nyomokban felel meg ezen elvárásoknak).
2019-ban az érintett szakmai szervezetek konszenzusos javaslatot tettek le az illetékes minisztériummal folytatott tárgyalássorozat keretében.
Mindezek után közel négy év késéssel jelent meg egy teljesen más az EPR-rendszert szabályozó kormányrendelet tervezete.
A tervezet közzétételét követően (egyeztetésnek nehéz nevezni azt, amikor a beérkezett észrevételek megvitatására nincs mód) közel négy hónappal később jelent meg az a kormányrendelet, amely megismerésére, értelmezésére és üzleti folyamatba beépítésére alig több mint 3 hét áll rendelkezésre (vö. 2018-2019 óta a kormány rendelkezésére álló idővel).
Az EPR-díjakra vonatkozó miniszeri rendelet azonnali felfüggesztésére és az EPR-díjak díjszámítási módjának közzétételét követően, a kötelezettek bevonásával, érdemi adatok alapján újraszámítására van szükség.
Díjtétel táblázatok
| Csomagolás | Recycling eredmények 2020 | ||||||||
| Sor-szám | Anyagáram | Díjtételek | EPR díj- kategóriák | Pénzügyi kötelezettség növekmény (EPR/Ktd) | Ausztria, ARA | HU | AT | ||
| Termékdíj | EPR | Fogyasztói csomagolás | Gyűjtő/ szállítási csomagolás | ||||||
| (Ft/kg) | (Ft/kg) | % | (Ft/kg) | (Ft/kg) | (%) | (%) | |||
| 0. | csomagolás | - | - | - | - | - | - | 52,4 | 63,7 |
| 1. | Műanyag (a műanyag hordtasak kivételével) | 57 | 219 | M01 | 384 | 258 | 30 | 24,9 | 31,6 |
| 2. | Műanyag hordtasak a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak kivételével | 1900 | 219 | M01 | - | 258 | 30 | ||
| 3. | Biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak | 500 | 219 | M01 | - | 148 | 37 | n.a. | n.a. |
| 4. | Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) | 57 | 168 | K01 | 295 | 271 | 37 | 4,8 | 0 |
| 5. | Társított rétegzett italkarton | 19 | 168 | K01 | 880 | 241 | n.a. | n.a. | |
| 6. | Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével) | 19 | 186 | V01 | 979 | 102 | 22 | 71,4 | 66,1 |
| 7. | Fém ital-csomagolószer | 57 | 326 | 115 | 30 | n.a. | n.a. | ||
| 8. | Papír | 19 | 173 | P01 | 910 | 45 | 12 | 79,7 | 80,0 |
| 9. | Fa, természetes alapú anyag | 19 | 19 | F01 | 0 | 7 | 3 | 28,9 | 29,6 |
| 10. | Üveg | 19 | 77 | U01 | 405 | 32 | n.a. | 37,8 | 81,6 |
| 11. | Egyéb | 57 | 67 | C01 | 117 | 56 | 37 | n.a. | n.a. |


