Úgy tűnik nagyon biztonságosan, és növekvő módon működik a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer Magyarországon – mondta az M1-en Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője.

Gilyén Ágnes hangsúlyozta, a 2011-ben indult szisztéma nagyon összetett, de jól ki van találva. A két pillére az állami kárenyhítési rendszer, valamint a díjtámogatott növénybiztosítás, amit többek között a szántóföldi búzában, kukoricában, a rozsban és repcében keletkezett károkra lehet megkötni. Ez a fajta biztosítás a legsúlyosabb, nyolcféle kártípus esetén védi a gazdálkodó vagyonát, például aszály, jégverés, tavaszi és őszi fagy előfordulásakor, mivel ezek akár a teljes termést is tönkre tehetik.

Gilyén Ágnes arról is beszélt, hogy a díjtámogatott növénybiztosítás háromszereplős, részt vesz benne a gazda, aki a biztosítást fizeti, az állam, aki ehhez támogatást adhat, valamint a biztosító, aki a kockázatot vállalja.

A gazdák növénybiztosításának támogatására létrehozott állami alapban a korábbi években 3 milliárd forint volt, tavaly már 4 milliárd, de az elmúlt két évben így is kevés volt a keretösszeg. Idén pedig szintén az látszik, hogy nem lesz elég az igények kielégítésére az alapban rendelkezésre álló pénz – mondta a szóvivő.

Ezzel együtt a Mabisz munkatársa úgy fogalmazott, szépen növekszik a piac. A díjtámogatott biztosítási szerződések száma tavalyhoz képest 60 százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a piac szereplői, köztük természetesen a gazdák, felfogták a rendszer jelentőségét, így a közös érdek alapján sikerül megoldani a problémákat – tette hozzá Gilyén Ágnes.

A biztosítószövetség munkatársa arról is beszélt, hogy miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A gazdáknak ezért jelentős könnyebbséget jelenthet, hogy idén júniustól változott az aszály definíciója, enyhítettek a természeti csapás biztosítók általi elismeréséhez szükséges feltételeken.

A törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Celsius fokot. Káresemény megállapításához a két feltétel valamelyikének kell teljesülnie. A korábbi szabályozás szerint csak az számított aszálynak, ha a csapadék mennyisége 30 napon keresztül nem érte el a 10 millimétert – tette hozzá.