Az Élelmiszerbank 2023-ban összesen 10 ezer tonna élelmiszert mentett meg, mintegy 14 milliárd forint értékben – emelte ki előadásán Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a júniusban megrendezett FMCG Top konferencián. Ezt az eredményt több mint 100 partnercég közreműködésével sikerült elérni, ami azt jelzi, hogy a hazai élelmiszeripar jelentősebb szereplőinek nagy része már beállt az ételadományozók sorába. De felmerül a kérdés: hová lehet még fejlődni? Milyen lehetőségek rejlenek az Élelmiszerbank növekedésében?

Az élelmiszer-adományozás trendjeit elemezve Cseh Balázs elmondta, hogy az élelmiszeradományok mennyisége jelenleg stagnáló, illetve csökkenő tendenciát mutat. Ez a csökkenés egyébként nemcsak Magyarországra jellemző adat, a trend nemzetközi viszonylatban is hasonló képet mutat. A jelenségre az ad magyarázatot, hogy az Élelmiszerbank profitorientált cégekkel működik együtt, amelyeknek egyértelműen az a célja, hogy csökkentsék az élelmiszer-felesleget, ami természetesen üdvözítő tendencia. Ha egy cég hatékonysága nő, csökken az adományozható felesleg mennyisége. Ez viszont újfajta megoldások keresésére sarkallja az Élelmiszerbankot – hangsúlyozta Cseh Balázs. 

„2022–2023-ban az Élelmiszerbank bővülését új cégek bekapcsolásával sikeresen megoldottuk – mondta Cseh Balázs –, így nőhetett az adományok mennyisége. Tudtunk növekedni, mert voltak még beköthető partnerek, de mára már nagyjából minden nagyobb céget bekapcsoltunk a rendszerbe, akit be lehetett, legyen szó akár az élelmiszeripari, akár az élelmiszer-kereskedelmi szektorról.” 

Az élelmiszer-kereskedelem hatékonysága folyamatos növekedésének hozadékaként a növekedés helyett így stagnálásra, csökkenésre számítanak az élelmiszerbankok nemzetközi szinten is. Ezért a szervezet más megoldási metódusok kidolgozásával keresi a kapcsolódási pontokat az ellátási lánc egyes pontjain, további gyártókkal, forgalmazókkal, és újabb élelmiszermentési módokat is tesztel.  

Nyitás új szektorok felé

Ilyen extenzív bővülési lehetőség lehetne a mezőgazdaság, különösen a zöldség-gyümölcs szektor. „Még képlékeny, hogy velük hogyan lehet együttműködni. Ugyan sok a termésfelesleg, de vannak olyan vélemények, amelyek szerint Magyarországon a pálinkafőzés elterjedése miatt nincs gyümölcsfelesleg – mondja Cseh Balázs. – Komolyra fordítva a szót, sok termés állattakarmányozásra jut, néhol biogázüzembe kerül, ez társadalmi szempontból nem szerencsés megoldás.” A betakarítást is finanszíroznia kell valakinek. Ha adományként adja oda a termést, az veszteséget jelent a termelőnek. Erre már vannak jó nemzetközi megoldások, például Angliában, ahol az állam finanszírozza a betakarítás költségét, így már jó megoldás a termelőnek az adományozás. 

Egy másik bővítési lehetőség a vendéglátás, közétkeztetés, jegyezte meg Cseh Balázs. Az Élelmiszerbank tavaly kezdte el az együttműködést a rendezvényes cégekkel, menzákkal, cateringesekkel. Az eredmény biztató: 50-60 ezer adag ételt tudtak együtt megmenteni, tájékoztatott az Élelmiszerbank elnöke. „Látszik, hogy komoly potenciál van ebben, bár az élelmiszer-kereskedelemből kieső volument nem pótolja, de mutat fejlődési lehetőséget” – állítja Cseh Balázs. 

A vendéglátási szektorban a logisztika mellett az élelmiszer-biztonság is fontos szempont, mivel készételekről van szó. Az Élelmiszerbank és a Nébih már kidolgozott és elfogadott módszertant, illetve rendelkezik azzal az infrastruktúrával, ami alapján biztonságosan meg lehet valósítani a készételszállítást. Sőt, arra is van lehetőség, hogy a rendezvényes ügyfél számára rögtön egy ESG-kompatibilis visszajelzést adjon a szervezet, ami tanúsítja, hogy a megmaradt ételek adományozásra kerültek.

Az Élelmiszerbank meglévő logisztikai modelljei mellé applikációalapú együttműködések is érkeznek

A logisztikai modellek kapcsán az Élelmiszerbank elnöke elmondta, nemcsak a meglévő logisztikai (centralizált és decentralizált) modellekben gondolkodnak, hanem új lehetőségeket is kifejlesztenek, nevezetesen az applikációalapú együttműködést, amely kifejezetten a kkv-k számára lesz jó. 

A Munchcsal közös fejlesztésű applikációban pékségek, cukrászdák, kisboltok, éttermek tudnak ételt felajánlani közvetlenül a magánszemélynek. Az applikációban ingyenesen vannak feltüntetve az élelmiszerek, csak a regisztráltak vehetik igénybe, ez tehát egy zárt rendszer.

A három modellel az Élelmiszerbank képes lefedni a teljes szektort, ami komoly növekedést hozhat. Ez új területek bevonását is lehetővé teszi, ezért úgy tervezik, a non-food irányt is behozzák a szolgáltatásba. A rendszer és az eszközök ugyanazok, csak itt háztartási termékeket, papírárut, higiéniai termékeket, bútorokat, irodai felszerelést stb. mentenének meg a kidobástól.

Hogyan tud az Élelmiszerbank kapcsolódni a vállalati ESG-célokhoz?

A szervezet jelenleg egy támogató környezetben tevékenykedik, jelen van mind a társadalmi, mind a politikai támogatás. Az ESG mellett az ENSZ fenntarthatósági törekvései, az EU stratégiái, a körkörös gazdasági törekvések mind segítik az élelmiszer-adományozás szervezését. Amiben a cégek számára az Élelmiszerbank segítséget tud nyújtani, az az adatgyűjtéshez való hozzájárulás. Cseh Balázs kiemelte, hogy az Élelmiszerbank mérésekkel és adatszolgáltatással tudja segíteni a partnervállalatok ESG-céljait, azonban e területen további párbeszédre lenne szükség. „Az adatgyűjtés kulcsfontosságú az ES-jelentésekhez. Mi tudunk méréseket és adatokat szolgáltatni a vállalatok számára, mert az egyes élelmiszerfajtáknak már megvan a karbonlábnyoma, de nekünk ehhez szükségünk van a pontos auditigényekre, amiben ezt meg kell fogalmaznunk – magyarázta Cseh Balázs. – El kell kezdődnie egy párbeszédnek, hogy az élelmiszermentés hogyan számítható be az ESG-jelentésekbe.” A módszertan már létezik, csak alkalmazni kell. 

Képek: Adobe Stock, PPH Media