Támogatjuk

„A CBA azért támogatja a »plázastop« bevezetését, mert az valamennyi élelmiszer-kereskedelmi vállalat érdeke. Nem a verseny ellen vagyunk, de ha egy cég több százmillió forintért felépít egy üzletet, és mellé telepszik egy-két másik áruház, akkor ez nagyban befolyásolja a működését, akár tönkre is mehet, mert néhány kilométeres körzetben öt-hat azonos profilú üzlet nem tud megélni. Magyarországon a
hipermarketek aránya világviszonylatban is igen magas. Ugyanakkor egyre jobban érzékeljük, hogy ismét felértékelődnek a lakóhelyközeli kényelmi boltok, s nem véletlen, hogy az egyik külföldi multinacionális vállalat szabályozás nélkül is a hipermarketek helyett sok kicsi egységet nyitott a közelmúltban.”

Fodor Attila ,
a CBA kommunikációs igazgatója

Nem EU-konform

„A törvényjavaslat szöges ellentétben áll az EU irányelveivel, másrészt központilag lehetetlen az építési kérelmeket elbírálni. A gazdaság számára kedvezőtlen hatásokkal is jár majd a törvény: az üzletépítési tilalom miatt tönkremegy az építőipar, amelynek a kereskedelem az egyik legnagyobb megrendelője. A kisvállalkozásokat az adminisztratív tilalom nem juttatja több levegőhöz, ugyanakkor minden adminisztratív tilalom rontja hazánk nemzetközi megítélését. A kisvállalkozások igazi védelmét nem a „plázastop”, hanem fejlesztéseik pénzügyi támogatása, valamint egyes adókedvezmények jelenthetnék. Például az is jó lenne, ha csökkenne a kisvállalkozások járulékfizetési kötelezettsége.”

Vámos György ,
az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára

Engedélyeztetés

„Nem láttam ugyan a törvénytervezetet, de ha jól értettem a sajtójelentéseket, a »plázastop« nem jelentheti azt, hogy lehetetlenné válik a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építése. Azt hiszem, nem is az a törvényalkotó célja, s csupán arról van szó, hogy engedélyeztetni kell a beruházásokat. Miközben a jövő év végéig teljesen megújul a Coop üzletlánc közel háromezer egysége, az elmúlt néhány évben évente 10-12, egyenként 500-700 négyzetméteres üzletet létesítettünk zöldmezős beruházásban a szükséges informatikai beruházásokkal együtt. Az idén eddig már nyolc hasonló méretű élelmiszerboltot építettünk, s köztük volt az ezredik olyan egység, amelyet bevontunk a hálózat integrált informatikai rendszerébe.”

Murányi László,
a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója

Munkahelyellenes

„Egyesületünk aggasztónak tartja a tervezetet, amely veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, mélyíti a recesszióban lévő építőipar és kereskedelem válságát, hátráltatja a belső fogyasztás növekedését. Támogatjuk a kormányzat munkahelyteremtést középpontba állító, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló törekvéseit. Egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több ezer munkahelyet teremt. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezi a magyar gazdaság törékeny növekedési kilátásait.”

Árendás Gergely,
az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke

Önszabályozás

  „A bevásárlóközpontok fejlesztését valójában nem ez a törvényjavaslat fogja visszafogni, hiszen a piac önszabályozása már régóta tart. A rendkívül alacsony bérlői aktivitás nyomán amúgy sincs tervben jelentős számú nagyobb volumenű beruházás. Azok a fejlesztők, akik továbbra is bíznak a magyar piacban, már rendelkeznek építési engedéllyel. Ugyanakkor egy új pláza építése számos munkahelyet teremt és számottevő fejlesztéssel jár, ami várhatóan ugyanúgy lehetőséget fog teremteni a különleges elbírálással történő engedélyeztetésre. Várható, hogy a meglévő bevásárlóközpontok felértékelődnek, megszűnik a bérlők vándorlása. A törvényjavaslat elsősorban a külföldi diszkont-élelmiszerláncokra lesz hatással.”

Furulyás Ferenc,
a Jones Lang LaSalle ügyvezető igazgatója