A kamara elnöke szerint a minimálbért költségelemnek tekintették a rendszerváltozás után nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép-európai térségben is. Szerinte az volt a lényeg, hogy minél kevesebbet fizessen a munkaadó. Az MKIK elnöke szerint ez lassan megváltozik és egyre inkább megértik a munkaadók, hogy a minimálbér messze túlmutat a költségelemen.

Az MKIK elnöke példaként említette a nyugat-európai modellt, ahol emelik a béreket kicsivel az infláció fölött, ezzel olyan fejlődést generálnak, ami a cégek versenyképességét javítja.

Parragh László kitért arra is, hogy az MKIK korábbi mérései szerint az erőteljes bérnövekedés nem korlátozta a gazdasági növekedést. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bérköltséget tekintve nagy különbségek vannak ágazatok, iparágak között.

A munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentésével a munkáltatói teher 13 százalékra csökkenne január 1-jétől, a kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig 11-ről 10 százalékra. Az MKIK elnöke megfelelőnek ítéli ezt az ellentételezést, ami segíti a cégeknél a bérek kigazdálkodását az állami költségvetés működőképességének megőrzése mellett.