Az évközi béremelést a MASZSZS azért tartja indokoltnak, mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként az alacsony jövedelműeket érinti rendkívül hátrányosan - írta közleményében a szövetség.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke felidézte, hogy az idei minimálbérről szóló tavaly év végi megegyezésben minden tárgyalópartner elfogadta és aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint "a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2023. évben őrizzék meg a bérek reálértékét. A felek minden vállalkozást annak saját üzleti, pénzügyi és bér piaci helyzetének megfelelően a reálbérek megőrzése érdekében további béremelésre ösztönöznek".

Az akkori megállapodásban rögzítették, a "felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke meghaladja a 18 százalékot), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újra tárgyalják a jelen megállapodásban foglaltakat" - hangsúlyozta.

A közleményben a MASZSZ rámutat arra, hogy a minimálbéres keresők háztartásaira jellemző fogyasztási szerkezetben, amelyben az élelmiszerre és energiafelhasználásra fordított kiadások együttes hányada jóval nagyobb az átlagosnál.. 

Az infláció növekedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint legalább 1 százalékkal meghaladja az átlagos mértéket. Ezt figyelembe véve az infláció az alacsony bérűek körében az előre jelzett átlagosan 18 százalékkal szemben 19-nél is magasabb lesz.

Kiemelt kép: Adobe Stock