Az SAP, mely a világ vezető vállalata az üzleti alkalmazások, felhőmegoldások és intelligens vállalati technológiák terén, idén is megfogalmazta év eleji várakozásait a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ami előrejelzésük szerint 2026-ban már nem csupán egy eszköz lesz a vállalatok kezében, hanem a vállalati architektúra új alaprétege.
„A jövőben az adatkormányzás és a felelős AI nem versenyelőny, hanem belépési küszöb lesz a modern üzleti világban. Az AI hatékonysága a minőségi és összekapcsolt adatokon múlik. A különálló adat-szigetek korlátozzák a teljesítményt, ezért a modern felhőalapú rendszerekbe történő befektetés és az adatok harmonizálása elengedhetetlen”
– emelte ki Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója az előrejelzés kapcsán.
1. Megjelennek a „szakosított” alapmodellek
A generatív AI első nagy hullámát az általános, „mindenre egy kicsit jó” nyelvi modellek (ChatGPT-hez hasonlók) hozták el. Ezek sok vállalati feladatban – például dokumentumok összefoglalásában, szövegírásban vagy kódolási segítségben – tényleg hasznosak. Ugyanakkor egyre láthatóbb, hogy csak korlátozottan képesek pontos számolásra és megbízható előrejelzésre, nem ismerik „belülről” egy vállalat működését és adatait, így nem alkalmasak olyan feladatokra, ahol egy hibának azonnali következménye van.
A következő nagy lépés ezért a vállalati világban a specializált, konkrét feladatokra kihegyezett alapmodellek megjelenése lesz. Ezek is rengeteg adatból tanulnak, csak épp nem mindent akarnak egyszerre, hanem egy-egy területre és adattípusra fókuszálnak. Különösen ígéretesek a strukturált adatokon (táblákon, szenzoradatokon, tranzakciókon) „otthonosan mozgó” modellek, amelyek gyorsan és pontosan tudnak előre jelezni, kilógó mintákat (anomáliákat) felismerni, folyamatokat optimalizálni, és kézzelfogható döntéstámogatást adni pénzügyben, gyártásban, logisztikában vagy az ellátási láncban. Ezek a specializált modellek gyakran gyorsabbak, pontosabbak és olcsóbban futtathatók, így a cégek nem hónapok alatt, hanem akár napok alatt tudnak bevezetni működő előrejelzési vagy optimalizálási megoldásokat.
2. Beköszönt az önálló AI-ügynökök kora
Idén az AI nem csak egy „okos extra” lesz, hanem a működés egyik alapeleme. Előre jelezhetnek problémákat, javaslatot tehetnek, sőt bizonyos folyamatokat automatikusan végig is tudnak vinni. Ez az AI-központú felépítés intelligens ügynökökre épül: olyan „digitális kollégákra”, akik természetes nyelven kommunikálnak, rendszert átfogó folyamatokat kezelnek, és reagálnak a változásokra. Az ügynökök terjedése főleg az adminisztratív területeken hozhat nagy ugrást (HR, pénzügy, beszerzés): nem egy-egy feladatot automatizálnak, hanem teljes folyamatláncokat. A lényeg nem az, hogy „kiváltják” a szakértőt, hanem hogy megnövelik a hatókörét: az ügynök összegyűjt, előkészít, javasol – a döntés és a felelősség a szakértőnél marad, miközben a produktivitás nő.
3. Az AI-ügynökök szabályozása
Az AI-ügynöki funkciók túlmutatnak a klasszikus automatizáláson. A gyors terjedés miatt a vállalatoknak szabályokat és keretrendszert kell kialakítaniuk, ami lefedi az ügynökök „életútját” (bevezetés, frissítés, leállítás), az átláthatóságot (mit miért tett), a vállalati szabályok és előírások betartását, az ember–AI együttműködés rendjét (jóváhagyási gyakorlatot), valamint a teljesítményük folyamatos mérését és ellenőrzését. A szemléletváltás lényege, hogy a mesterséges intelligenciát menedzselt „digitális munkaerőnek” tekintik, amivel stratégiai szinten kell foglalkozni.
4. A felhasználói élmény új szintje
A vállalati szoftverek használata nagyot egyszerűsödhet: a dolgozónak elég lesz leírni vagy kimondani, mit szeretne elérni, az AI-ügynök pedig összerakja és elvégzi a szükséges lépéseket. Ezt gyakran „generatív felhasználói felületnek” nevezik: a gyakorlatban egyfajta „no-app” ERP élményt ad, ahol nem kell menükben és modulokban bolyongani. Az eredmény: gyorsabb munka, könnyebb bevezethetőség, és várhatóan jobb megtérülés.
5. Valódi értelmet nyer a szuverenitás
A geopolitikai bizonytalanság és az ellátási láncok zavarai miatt a vállalatok és kormányok egyre inkább a digitális szuverenitást keresik – és ebbe az AI is beletartozik. A cél: az AI-megoldások ellenőrzött, biztonságos, regionálisan „kézben tartható” környezetben fussanak, ahol az adatokhoz és a működéshez kapcsolódó kockázatok jobban kezelhetők. Az adatok és rendszerek felett a szervezetek valós kontrollt akarnak: hol van az adat, ki fér hozzá, mi történik vele. A „mindenkire ugyanaz” globális megoldások helyett ezért előtérbe kerülhetnek a régióra szabott, szuverén, AI-alapú vállalati platformok.
Közben a kormányok világszerte tovább finomítják a nemzeti AI-stratégiáikat, és oda tesznek forrást, ahol versenyelőny és valódi gazdasági érték keletkezhet. Ennek egyik járulékos előnye, hogy a vállalatok számára is egyre több biztonságos, mégis modern AI-megoldás válik elérhetővé.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
