A fogyasztói árak 2011-ben átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek, decemberben 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010 decemberében és 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest – közölte a KSH. Az elemzők decemberre 4,2- 4,4 százalékos inflációt vártak év/év alapon. A szezonálisan kiigazított havi maginfláció decemberre 0,4 százalékra gyorsult a novemberi 0,3 százalékról, a 12 havi maginfláció 3,3 százalékra nőtt a novemberi 3,1 százalékról. Az éves átlagos alapdrágulás 2,8 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított tavalyi éves átlagos áremelkedés 4,4 százalék, decemberben a 12 havi index 4,3 százalék volt.

Tavaly novemberben a fogyasztói árak 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Jelentős mértékben drágultak az üzemanyagok, míg a tartós fogyasztási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni és az átlagosnál kevésbé drágultak a szolgáltatások is.

Egy hónap alatt 2011. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak 0,7 százalékkal növekedtek. 2010 decemberében az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4 százalék volt, 2009. decemberhez viszonyítva az árak 4,7 százalékkal növekedtek. 2010-ben átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2009-ben.

Gyorsulás jöhet

Az Erste elemzője az év eleji áfaemelés és forintgyengülés miatt az éves indexet januárban bőven 5 százalék fölé várja, akár 5,5 százalékot is elképzelhetőnek tart, de az év további részében az árszínvonal emelkedése mérséklődhet. Árokszállási Zoltán szerint  a folyamatot erősítheti az is, ha sikeresen zárulnak az IMF- és uniós tárgyalások, ekkor a forint erősödhet, ami támogathatja az infláció csökkenését, így pedig 2013-ban akár a jegybanki által megcélzott 3 százalék körülire, illetve alá is csökkenhet az infláció.

A TakarékBank elemzője szintén úgy vélte, hogy az év eleji áfaemelésből eredő inflációs nyomás feltehetően nem „kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe”. Suppan Gergely úgy számol, 2012 elején 5,2 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így az átlagos infláció 4,8 százalék lehet 2012-ben, ugyanakkor a forint gyengülése jelentős felfelé mutató kockázatot jelent. Suppan szerint az adóemelések hatásainak kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél, ennek ellenére az MNB további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt.

Az előrejelzési konszenzustól elmaradó és az előző havinál is lassabb decemberi éves infláció után bizonyosan gyorsulni kezd az inflációs ütem, elsősorban a gyenge forint átszűrődése és a januári áfaemelés miatt – jósolják londoni felzárkózó piaci elemzők is. A JP Morgan szakértőinek előrejelzése szerint januárban várhatóan már „megugrik” a magyarországi inflációs ütem az e hónaptól érvényes 2 százalékpontos áfaemelés hatásra, bár a ház szakértői még így sem várnak 5 százalék fölé emelkedő éves inflációt ebben a hónapban. Az eddigi részleges adatok ugyanis a cég elemzői szerint arra vallanak, hogy az árverseny és a gyenge kereslet közepette a nagy áruházláncok nem hárították tovább teljes mértékben az áfaemelést, különösen nem az élelmiszertermékek esetében.