1971. szeptember 29-én kezdte meg működését a Gyermelyi Tésztagyár. A teljes egészében magyar magántulajdonban lévő Gyermelyi Vállalatcsoport 2010-ben a gazdasági válság ellenére is eredményesen zárta az esztendőt. Konszolidált árbevétele a 2010-es évben 15,9 Mrd forint volt, amely 13%-kal haladta meg előző éves árbevételét.
Teljes vertikális integráció
A Gyermelyi Vállalatcsoport az alapanyag termeléstől kezdve a végtermékek értékesítéséig szinte mindent maga végez, amely ebben a formában példa nélkül álló Európában. A friss tojás az ország legnagyobb tojástermelőjének számító Gyermelyi Vállalatcsoport farmjairól kerül a tésztagyártásba. A farmon nevelt csirkéket és tojótyúkokat pedig a saját gyártású és termesztésű alapanyagokból kevert takarmánnyal etetik.
A kiváló minőségű lisztet a vetőmagtól kezdve felügyelik. A nemesítést Magyar Tudományos
Akadémia martonvásári kutatóintézete végzi a Gyermelyi által megfogalmazott paraméterek szerint. Az így előállított magyar vetőmagot a Gyermelyi Vállalatcsoport az első évben saját területén szaporítja, majd a vetőmagüzemében történt feldolgozást és előkészítést követően veti el részben a saját területen, részben kihelyezi egy hazai integrációba, ahonnan a következő évben már kiváló minőségű étkezési búzaként kerül a Gyermelyi malomba.
Az alapanyagok zárt csővezetéken keresztül jutnak a számítógép vezérelt tésztagyártó gépsorokra, ahol az elkészült tésztát automata csomagológépek rakják kartonba, majd raklapra, és szintén gépesített útvonalon juttatják el az automatizált magasraktárba.
Tésztagyártás, termékfejlesztés
A Gyermelyi tészta több mint két évtizede piacvezető Magyarországon. Évi 23 000 tonnás
tésztagyártásának több mint 90%-át itthon értékesítik. A tésztagyár forgalmának legnagyobb részét a négy- és nyolctojásos Gyermelyi márkanevű tészták teszik ki, de egyre nagyobb az érdeklődés a Vita Pasta durum tészták iránt is. A gazdasági válságban előtérbe kerültek az olcsóbb tészták is. A Gyermelyi Zrt. erre az igényre reagálva jelent meg a piacon Donna Pasta márkanevű, kimagasló ár-érték arányú egytojásos tésztáival, valamint tojás nélküli termékeivel.
A szortimentben helyet kaptak az igényes kézműves termékek, mint például az óriáskagyló, lasagne, lebbencs, mely tésztákat hagyományos szárítással, kézi csomagolással állítják elő.
A Gyermelyi összesen 40 fajta formátumot kínál, ugyanakkor tojástartalom és csomagolás változatok alapján termékeinek száma több százra tehető.
Az idei évben a Gyermelyi friss tésztákkal is megjelenik a piacon, amelynek lényege, hogy a gyártás követően a terméket nem szárítják vissza, így az a maga teljességében megőrzi az alapanyagok ízét, összetevőinek értékét. A Gyermelyi elsőként töltött változatokkal, derelyével és raviolival jelenik meg a piacon. A hűtött termékek védőgázas, dobozos formában kerülnek majd a boltok polcaira.
Beruházások
A Gyermelyi Zrt. vezetése célul tűzte ki, hogy a vállalat hosszú távú fejlődése érdekében, minden általa végzett tevékenységben európai szinten is hatékony méretgazdaságot, valamint
a legkorszerűbb, leghatékonyabb technológiáját kell működtetnie.
Ennek fényében az elmúlt 10 év során a Gyerrmelyi Zrt. minden évben minimum 1 Mrd forint értékben eszközölt beruházásokat. A közelmúltban 8 Mrd forintos beruházásból épült fel a teljesen automatizált tésztagyár, amely így Európa egyik legkorszerűbb tésztagyártó üzeme lett. Az elmúlt években a vállalat megújította a növénytermesztés eszközparkját, megépítette Magyarország legnagyobb, uniós normáknak is megfelelő tojótelepét, a tésztagyárat kibővítette egy új, korszerű tojástörő üzemmel.
„Az idei évben fejeződik be az új magasraktár építése, ahol az őrleményeket illetve magas
rakatolású tésztákat tároljuk majd. Ehhez kapcsolódóan megépítésre kerül egy új komissiózó raktár is, illetve egy új regionális raktár is Polgáron. Jövő évben a vállalat malomipari kapacitásait bővítjük majd egy új malommal, így az őrlési kapacitás napi 300 tonnáról napi 500 tonnára fog emelkedni” – mondta Káhn Norbert, kereskedelmi igazgató. „Jövőbeli terveink között szerepel továbbá az egyik tojófarm technológiacseréje és kapacitásnövelése, valamint a kombájnpark megújítása is.”

