Az újabb geopolitikai konfliktus nyomán ismét hangulati elemek generálnak mozgást, áremelkedést az agrárpiacokon. Ez nyilván e pillanatban túlzó, ahogy az ilyen esetben történni szokott. Az indulat most is rossz tanácsadó.

Még alig kezdtünk megnyugodni az év végi tej- és sertésárzuhanás után, amikor újra itt egy krízis. A menetrend nem szokatlan. Az ellátási láncok feszülése, szakadással való fenyegetettsége árazódik be, illetve – a korábbi tapasztalatok alapján – árazódik túl. A készleteiken kuksoló termelők számára ez egy remény arra, hogy nem teszik ezt hiába.

Egyre többen térnek át arra a gyakorlatra, hogy közvetlenül a felhasználás előtt szerzik be a szükséges inputanyagokat, minimalizálva ezzel a készletezési kockázatokat.

A műtrágyaárak már emelkednek

A közel-keleti háború legfeltűnőbb célja az anyagi károkozás, gazdasági befolyásszerzés. Mondhatnánk, hogy ez mindig is így volt, most azonban hatalmas olajválság küszöbén állunk, amelynek tovagyűrűző hatásai az élelmiszerárakat is elérik. A Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés világhatalmi tényező. A szoros nemcsak kulcsfontosságú artériája az olaj- és gázszállításnak (27, illetve 20%), hanem a globális mezőgazdaság szempontjából kritikus műtrágyák számára is az. A globális műtrágya-kereskedelem több mint egyharmada ezen az útvonalon halad. A műtrágyaárak már emelkednek, az amerikai karbamidimport ára egy hét alatt 30 százalékkal nőtt. Nem is beszélve a szállítási költségek emelkedéséről és a szállítások időbeni elhúzódásáról.

A képlet egyszerű, a szállítási zavarok magasabb mezőgazdasági költségeket, kisebb terméshozamokat és drágább élelmiszert eredményezhetnek. Az energia- és inputár-emelkedés a hangulat fokozásával együtt ismét komoly élelmiszer-inflációt idézhet elő. Az időzítés pedig pocsék, hiszen mindez éppen a vetési időszakban történik. Magyarországon ekkor vásárolják meg a gazdák az éves műtrágyaigény mintegy 40 százalékát. Ennek kétharmada nitrogén hatóanyag.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hatások

A Közel-Keleten kibontakozó válság minden ország és gazdaság számára új kihívásokat hoz. Az újabb geopolitikai konfliktus nyomán ismét hangulati elemek generálnak mozgást, áremelkedést az agrárpiacokon. Ez nyilván e pillanatban túlzó, ahogy az ilyen esetben történni szokott. Az indulat most is rossz tanácsadó.

Hazai vonatkozásban a legfontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari hatásokat az alábbiakban foglalhatjuk össze:

1. Az üzemanyagárak emelkedése: 

(I) A magyar gazdák a tavaszi vetésekre készülve, és rendkívül gyorsan reagálva a konfliktus kitörésére, idejekorán biztosították üzemanyag-szükségletüket. E készletek jellemzően két-három hónapra, a munkacsúcsokra elegendőek. 
(II) 2026. március 10-től Magyarországon újra bevezették az üzemanyagárstopot: a benzin literenkénti ára maximum 595, a gázolajé pedig 615 forint lehet. 
(III) A mezőgazdasági termelők üzemanyag-támogatása továbbra is életben van. Összességében: a gazdálkodókat nem érinti közvetlenül mindaddig, amíg fizikai hiány nem alakul ki. A fuvarköltségek emelkedése viszont – bár az árstop miatt tompítva, de – emeli a költségeket. 

2. Műtrágya: míg az olajból akár 90-100 napi kiesést kitevő globális tartalék van, addig műtrágyából nincs. 

A hazai műtrágyapiac már e válság előtt is érzékeny volt. A gazdák fizetőképességének romlása, az EU piacvédelmi intézkedései az orosz piaci befolyás mérséklésére, a dunai szállítások bizonytalanságai mind-mind nehezítik a jó döntések meghozatalát. Mindenesetre, tavaly az egy évvel korábbival csaknem azonos mennyiségben adtak el piacunkon műtrágyát, bár az árak átlagosan 12 százalékkal nőttek. Jelen helyzetben a piac azonnali áremelkedésekkel reagált, amit csak az enyhít, hogy sokan azért időben beszerezték a tavaszi igényeiket. Mérlegszerűen a tavalyi év úgy néz ki, hogy az 1,4 millió tonnás belföldi eladásokkal szemben 1,1 millió tonnás import és 710 ezer tonnás export áll. Ebben nyilván éven áthúzódó tételek is vannak. 

A teljes cikk a Store Insider digitálisan is letölthető 2026. áprilisi számában olvasható.

Fotók: Adobe Stock