Mozgalmasan telt az előző év a magyar piacon: indult a válságadóval, az év végén pedig a plázastop borzolta a kedélyeket. Ezek nem éppen multibarát lépések voltak...

A krízisadó bevezetését senki sem sejthette előre. Gyakorlatilag egyik napról a másikra kaptunk egy 10,5 milliárd forintos csekket, ami azonnal elvitte az éves profitunk felét. Nem is csoda, hogy a vezetői értekezleteken rögtön fagyos lett a légkör, ha Magyarországról esett szó, hiszen folyamatosan évi 35-40 milliárd forintot fektettünk itt be. A krízisadó bevezetésével ez tízmilliárdra esett vissza. Rendkívül sok munkám fekszik abban, hogy az angol vezetést meg-győzzem, továbbra is érdemes itt beruházni. Nem volt könnyű dolgom, mert a kinti vezetők más jelekből úgy látták, hogy nem mindig kezelnek minket fair módon. A hatóságok például szinte naponta ellenőrzik áruházainkat, ami önmagában nem baj, sőt hasznos, amíg valóban a fogyasztók védelme az elsődleges szempont. A munkám fontos eleme, hogy meg¬győzzem itteni csapatomat, ne túlozzák el, ne nagyítsák fel a helyi problémáinkat az anyacég felé. Azt próbálom megmutatni az angol tulajdonosoknak, hogy a magyar kormány nem különbözik lényegesen más kormányoktól.

Angliában 2009-ben az ottani versenyhatóság is megpróbált bevezetni egy előzetes engedélyezési eljárást a nagy hipermarket-beruházásokra, ami némileg emlékeztet a nálunk bevezetett plázastopra. Ezt a jogszabályt a brit Tesco bíróság elé vitte és győzött. Nálunk miért nem pereltek?

A plázatörvény nem volt igazán nagy hatással az üzletmenetünkre. Mi rendelkezünk a legjobb helyeken a legnagyobb áruházakkal, és a jövőben inkább a kisebb üzletekre koncentrálunk, amit a plázatörvény nem érint. Másfelől akkor érdemes valamiért küzdeni, ha van esély a változás elérésére. Úgy láttuk, hogy a plázatörvényt mindenképpen keresztülviszik. Számunkra a válságadók mellett a jogszabályok állandó változtatása számít igazán problémásnak. Nem tesz jót az üzletnek, ha ötpercenként megváltoztatják a jogszabályokat. Visszagondolva az eltelt egy évre, a vezetőségi üléseken a legtöbb időt azzal töltöttem, hogy kibogozzam a várható új jogszabályok hatásait. Az utóbbi időben azonban számos ígéretet kaptunk a kormány részéről, hogy a jövő sokkal stabilabb és tervezhetőbb lesz.

Kikkel találkozott?

Több vezető kormányzati személyiséggel ültem le beszélgetni, így Matolcsy György és Fazekas Sándor miniszterekkel. Ők meggyőztek arról, hogy mostantól máshogy lesz.

Korábban miért nem tudott értekezni velük? Mégiscsak a magyar piac egyik legnagyobbcégét vezeti.

Amikor idejöttem, volt egy listám azokról, akikkel mindenképpen találkozni szerettem volna, és hogy őszinte legyek, egy évvel ezelőtt senki sem törte magát, hogy leüljön velem tárgyalni. A színfalak mögött azonban keményen és egyre hatékonyabban dolgoztam. Harcoltam az üzletemért. Fontos volt, hogy érzékeltessem, vannak olyan területek, ahol kölcsönösen előnyös, „win-win” helyzet alakítható ki. Ilyen az export. A Tesco 14 országban van jelen, olyan piacokon, amelyek a világ globális GDP-jének 65 százalékát adják. Az utóbbi években olyan helyi beszállítókat kutattunk fel, akiknek a termékeit exportálni tudjuk nemzetközi hálózatunkon belül. Tavaly 50 milliárd forintnyi terméket exportáltunk és 100 milliárdnyi terméket hoztunk be. Matolcsy miniszter úrral arról tárgyaltunk, hogyan lehetnénk nettó exportőrök.

Nemrég megtört a jég, a magyar láncok mellett a Tescóban is be lehet váltani az Erzsébet-utalványokat, miközben mások még várnak a sorukra. Mi késztethette arra a magyar kormányt, hogy megváltoztassa az álláspontját önökkel kapcsolatban?

A többiek helyzetét nem tudom megítélni. Azt viszont bizton állíthatom, hogy a kormány nem kivételezik velünk. A Tesco és a kormány viszonyában akkor történt enyhülés, amikor világossá vált, hogy a vállalat milyen lehetőségeket kínál az itteni cégeknek. A magyar államháztartás gondja, hogy többet költ, mint amennyit a gazdaság megtermel, és ezt a kormánynak valahogyan egyensúlyba kell hoznia. Ebből a célból rövid idő alatt nagyon sok intézkedést hoztak, amelyek között olyanok is voltak, amik nem kedveztek a multinacionális cégeknek. Ám ez a politika sokszor több problémát okozott, mint amennyit megoldott. Az államháztartás egyensúlya szempontjából kiemelkedően fontos a munkahelyteremtés. A krízisadók előtt átlagosan 1500 állást teremtettünk egy évben, tavaly pedig alig ötszázat. A kormány egészséges gazdasági fejlődést akart elérni, de a krízisadó bevezetésével tökéletesen ez ellen dolgozott. Azt hiszem, ezt a kormány is kezdi felismerni. Akkor valószínűleg nem volt más választásuk, most viszont eljött az ideje, hogy nyissanak az irányunkba.

A Széll Kálmán Terv 2.0-s verziójában a többi „krízisadós” szektor közül egyedül a kiskereskedelemnél nem olvashatunk – eddig – a különadók valamilyen formában történő meghosszabbításáról. Ez is az önök érdekérvényesítő képességének tudható be?

Nem hinném, hogy ez csak az általunk elmondottak nyomán tudatosodott volna a kormányban. Inkább arról lehet szó, hogy ha befektetőket akarnak hozni egy országba, ahhoz előbb befektetőbarát környezetet kell teremteni. A Tesco is azokban az országokban fektet be, ahol üzletileg a legkedvezőbb feltételekkel találkozik.

Miért nem tettek ajánlatot a Cora láncra? Elvégre a Louis Delhaize Group minden piaci szereplőnek – így önöknek is – felkínálta az áruházait.

Számunkra csak a két fővárosi Cora tűnt érdekesnek, a többi áruház java része már meglévő Tescók versenytársai, ezért értelmetlen lett volna őket megvenni. A Cora viszont csak csomagban, egy vevő számára volt eladó.

És a Profi és Match esetében?

Felállítottunk erre egy külön csapatot, amely kőkemény munkával három hét alatt végigjárta mind a 130 Match és a 76 Profi üzletet, hogy megnézze, stratégiailag mennyire vannak jó helyen, illetve hogyan érintik a már meglévő üzleteink forgalmát. Arra jutottunk, hogy 10 Matchot és 4 Profit érdemes lenne megvennünk. Az azonban önmagában kevés volt, hogy ezek az üzletek stratégiailag jó helyen vannak. Az igazság szerint a krízisadók után az angol cégvezetésben igen erős volt a bizalmatlanság a magyar piaccal szemben. Végül úgy döntöttünk, nem teszünk ajánlatot az üzletekre, viszont jelentős forrásokat különítünk el a rövidesen az Auchanhoz kerülő Corák környezetében lévő üzeteink megerősítésére.

Az interjú teles szövege olvasható: www.nol.hu