Az egyesület a lemaradás mögött mghúzódó tényezőkkel kapcsolatban megállapítja, hogy az egyik legfontosabb a folyamatosan növekvő költségszint: az energiaárak ingadozása, a pályahasználati díjak emelkedése, valamint a munkaerőköltségek növekedése. Emellett az infrastruktúra állapota és a gyakori pályazárak, korlátozások is csökkentik a szolgáltatás megbízhatóságát és versenyképességét.

A keresleti oldalon sem kedvezőek a folyamatok. Az elmúlt évben látványosan csökkent a külkereskedelem volumene, miközben a szállításigényes ágazatok – különösen az építőipar és a nehézipar – teljesítménye is visszaesett. Ez közvetlenül mérsékelte a fuvarozási igényeket, ami érzékenyen érintette a vasúti áruszállítási piacot.

Mint írják a 2025 egészében a vasúti áruszállítás teljesítménye – árutonnakilométerben mérve – a korábbi évek mérséklődése után további 11 százalékkal csökkent. Ez már nem csupán ciklikus visszaesés, hanem strukturális problémákra is utal. A csökkenő kereslet mellett a vasúti áruszállító vállalatok számára a kihívásokat tovább fokozza a költségeik további meredek emelkedése.

2025-ben egy tonna áru egy kilométeren történő szállításának költsége 11,8 százalékkal volt magasabb, mint 2024-ben. A költségnövekedés jelentős részben az üzemeltetési és tolatási költségek növekedéséből eredt. A költségek növekedését még az sem tudta ellensúlyozni, hogy a vasúttársaságok a költségmegtakarítás érdekében drasztikusan csökkentették a vállalatirányítási költségeiket, illetve az ágazat egészében jelentős létszámleépítésekre is sor került.

2025-ben a fajlagos vasúti árufuvarozási díjak forintban számítva átlagosan mindösszesen 2 százalékkal nőttek 2024-hez képest, ami – figyelembevéve a szolgáltatásokra vonatkozó 2025. évi átlagos 6,7 százalékos inflációt – reálértéken 4,7 százalékos csökkenést jelent. 2025 utolsó negyedévében a vasúti árufuvarozó cégek forintban számolt díjai nominálisan is csökkentek (1,4 százalékkal).

A csökkenő áruszállítási kereslet, illetve a közút versenyelőnye miatt a vasúti árufuvarozó vállalatok nem tudnak még az inflációt lekövető mértékben sem árat emelni, ami a növekvő költségeik mellett egyre nehezebben fenntartható helyzetbe sodorja a vállalatokat.

2025-ben 11,8 százalékkal nőttek a vasúti árufuvarozók fajlagos költségei a jelentős megszorítások és leépítések ellenére, miközben a fajlagos bevételek csak 2 százalékkal tudtak emelkedni, így a költségnövekedés kompenzálásához további 9,8 százalékos díjemelésre lett volna szükség tavaly. Mivel a díjnövekedést a vasúttársaságok nem tudták érvényesíteni a megbízóik felé, jövedelmezőségük drámaian romlott.

A helyzetet tovább rontja, hogy tavaly drámaian csökkent a vasúti árufuvarozás megrendelésállománya, ami rendkívül nehéz helyzet elé állítja a vasúti fuvarozókat, és így egyúttal a teljes hazai logisztikai ellátási láncot. A vasúti áruszállítás csökkenésének megállításához, a gazdaságilag is fenntartható szolgáltatáshoz kormányzati intézkedések, támogatások szükségesek.

A kilátások rövid távon nem kedvezőek a vasúti árufuvarozó vállalatok számára. A Hormuzi-szoros lezárása súlyos globális energiaválságot idézett elő, ami az energiaárak jelentős emelkedésén keresztül közvetlenül növeli a vasúti áruszállítás költségeit is. Az inflációs hatás, illetve a globális logisztikai kihívások miatt a vasúti fuvarozási igények további visszaesése valószínű, tovább rontva a szektor jövedelmezőségi kilátásait.

„A 2025-ös Vasúti Árufuvarozási Költségindex számai egyértelműen jelzik, hogy a magyar vasúti árufuvarozási piac már nem csak ciklikus gazdasági visszaeséssel, hanem mélyebb szerkezeti versenyképességi problémákkal küzd.”

– értékelte a helyzetet Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója.

„A magyar vasút előtt ezért új irány kijelölése szükséges. Olyan kiszámítható közlekedéspolitikai és finanszírozási környezetre van szükség, amely egyszerre kezeli az infrastruktúra állapotát, a versenyképességi hátrányokat és a vasúti árufuvarozás stratégiai szerepét. Minden elvesztett vasúti fuvar közúti többletterhelést, nagyobb importkitettséget és gyengülő ipari versenyképességet jelent Magyarország számára.”

– tette hozzá.

A HUNGRAIL sürgeti a védett üzemanyagár vasúti szektorra történő kiterjesztését. Kiemelték, hogy a rendszerhasználati díjat csökkenteni kell, valamint az úgynevezett „KÁT” (Kötelező Átvételi Tarifa) pénzeszközöket haladéktalanul visszaigényelhetővé kell tenni, mert ez éves szinten 3-5 milliárd forint többlet költséget jelent csak az árufuvarozási szektornak. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi vontatási energia ár háromszorosa a 2022-es árrobbanás előtti időszak árának.

Borítókép: Adobe Stock