Roppant érzékeny helyzet alakult ki tehát a hazai húsiparban, elsősorban a sertéságazatban, és mindez az elkövetkező hetekben alighanem csak rosszabbá válik – osztotta meg aggodalmát a Népszabadsággal a nagyobb hazai sertésfeldolgozók közé sorolt egyik cég vezetője. A világ meghatározó gabonatermő államaiban súlyos aszály volt, amelynek következtében a tőzsdei árak emelkedni kezdtek. Lényegében ugyanez mondható el itthon is, de tetézi a gondokat, hogy a szárazság különösen a kukoricaföldeken pusztított, a belföldi takarmányozás pedig alapvetően a kukoricára épül.
A sertéstartók igyekeznek emelni átadási áraikon, de szakértők szerint a feldolgozók ezt nem mindenhol tudják elfogadni, mert a kereskedelem felé a drágulást nem tudják érvényesíteni. Eközben a tenyésztők az emelt árat is alacsonynak tartják, mert szerintük az állattartás önköltségeit sem lehet kigazdálkodni. – Ahhoz legalább 10 százalékkal magasabb átvételi árak kellenének – mondja a solti Kossuth Mezőgazdasági Zrt. illetékese. A feldolgozók ellenben azt állítják, hogy kilogrammonként 330 forintos ár mellett lenne eredményes a működésük.– Ijesztő a remélt árak közötti különbség. Egyszerűen ördögi körbe került a szektor, igazi 22-es csapdája alakult ki – fogalmazott a sertésfeldolgozó üzem vezetője.
A java még hátravan!
– Mind a két vélemény teljesen jogos – magyarázta a Népszabadságnak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és terméktanács titkára. S a java még hátravan: az aszály miatt megemelkedett takarmányárak hatása csak ezt követően jelentkezik, vagyis a tenyésztők hamarosan még magasabb átvételi árszinteket szeretnének látni, ez pedig bizonyosan növeli a feszültséget. – A feldolgozóiparban arra számítanak, hogy ősszel a kilogrammonkénti átvételi ár 500 forint vagy a fölé emelkedik – jósolta az egyik húsüzem vezetője.
Van olyan piaci szereplő, amelyik szerint ez kivitelezhetetlen. A felsőszentiváni (Bács-Kiskun megye) Meta Kft. nem termel gabonát, hanem mindig a szezonban vásárolják meg a következő évre való takarmányt. Az egykori termelőszövetkezeti sertéstelepből alakult magáncég évente 10-11 ezer hízott sertést ad le. Ügyvezetője, Balázsné dr. Csibri Éva elmondta: az élő sertés kilóját 410 forintért vásárolják meg tőlük. Szerinte nem az a kérdés, hogy veszteségesek lesznek-e, hanem az, hogy mennyire. Arra nem számítanak, hogy jelentős mértékben emelkedne az élő sertés ára. Olcsó az import, és szegény a társadalom: ha felszámíthatnák a hús árában az idei önköltséget, akkor nem tudnák a fogyasztók megvenni. Van valamennyi tartalékuk, ezt az évet jó eséllyel túlélik, de ha a következő is így alakul, akkor bezárhatják a telepet.
A Kardoskúti Zrt. évente 7 ezer sertést ad el a Békés Megyei Sertésbeszerző és Értékesítő Szövetkezeten (BÉSZ) keresztül. Csete Zoltán vezérigazgató sem gondol arra, hogy lenne mozgástere az élő sertés árának alakításában: az alapanyag-termelőnek annyiért kell odaadnia az áruját, amennyit kínálnak érte. Szerinte a világban még mindig túltermelés van sertéshúsból, az általa ismert vágóhidak hetente 3-5 kamion élő sertést hoznak be Hollandiából és Szlovákiából. Amióta a gabonakereskedelemben bevezették a fordított áfát, az áfacsalók egy része takarmánnyal és élő sertéssel üzletel tovább.
Zsótér László, a Kunágotai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, a BÉSZ elnöke azzal magyarázta, hogy az import sertés a szállítási költséggel együtt is olcsóbb Magyarországon, mint a hazai, hogy a hollandok, de a román, lengyel és szlovák gazdák is sokkal több pénzt kapnak állatjóléti, állategészségügyi támogatás címén. Magyarországon, bár ígérik, de a valóságban az állam nem képez tartalékalapot takarmányból, amivel le lehetne törni a spekulációt. A kunágotai nagyüzem évi 23-24 ezer hízót, és 6 ezer süldőt értékesít. – De ha nem kapnak segítséget, akkor el lehet bocsátani a 70 dolgozót, hadd menjenek ők is közmunkásnak, a sertéstelepen pedig gumicsizma-múzeumot lehet berendezni – mondta a vezérigazgató.
Nincs jobb helyzetben a baromfipiac sem. Erdélyi István, a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezér igazgatója elmondta: a takarmányárak 40-50 százalékos emelkedése miatt muszáj lesz kilónként 40 forinttal emelni az élőállatok átvételi árát. A bakpulykáért jelenleg 370, a tojóért 360 forintot adnak. Ez azt jelenti, hogy még az idén több részletben, összesen mintegy 20 százalékos áremelésre készülnek. Arra a kérdésre, hogy ezt nem töri-e le az import, és ha nem, képesek és hajlandók-e megfizetni a vásárlók, Erdélyi István azt felelte: a takarmányárak másutt is emelkednek. Ha nem sikerül az önköltség-növekedésnek legalább egy részét áthárítani a fogyasztókra, akkor a pulyka ágazat is tönkremehet.
Eltűnt vállalkozók
Jól mutatja, milyen áldatlan állapotok kezdenek kialakulni a húspiacon, hogy több olyan céget, sertéstenyésztő vállalkozót is hiába kerestünk, akik néhány éve még nyilatkoztak lapunknak. Csak kevés akadt olyan, amelyik jelenleg is működik. Jobbára tönkrementek, volt olyan, akinek a telefonszámát már egy könyvelési iroda használta.
Alacsonyabb adó kellene
A tenyésztők és a feldolgozók versenyhelyzetének javítása alapvető érdek, erre hatékony megoldást nyújtana az áfakulcs csökkentése – állítja Menczel Lászlóné. A mostani, 27 százalékos szint hatalmas teher a szektor szereplőin, az uniós rekordnak tekinthető mértéket 5 százalékra kellene mérsékelni – mondja a terméktanács titkára.
