STORE INSIDER FOCUS
Mi az az El Niño?
A 2023-ban megszüntetett Országos Meteorológiai Szolgálat utódának leírása szerint az ENSO, vagyis az El Niño – Déli Oszcilláció egy olyan, 3-7 éves ciklusokban ismétlődő természeti jelenség, amely a trópusi Csendes-óceánban fordul elő. A felszíni vizek hőmérsékletének ciklusos ingadozása közvetlen hatással bír a csapadékeloszlásra a trópusokon, „és jelentős hatással lehet az időjárásra, valamint a klímára világszerte”.
Milyen hatással lehet 2024-ben az El Niño a mezőgazdaságra?
Mezőgazdasági szakemberek szerint az éveken át tartó aszályos időszakot követően a 2023 decemberében tetőzött El Niño már eddig is jelentős extra csapadékot hozott. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának számításai szerint 2024 tavaszán a csapadékmennyiség 5 éves csúcsra érhet az Egyesült Államokban, így a termények akár jelentős vízkárt is szenvedhetnek, míg lokálisan aszályok okozhatnak gondot.
Soha sincs jó idő, mindig esik az eső. A klímakatasztrófa küszöbén a magyar népdal új olvasata látszik kialakulni az Atlanti-óceán túloldalán, ahol amerikai szakemberek az El Niño jelenség mezőgazdasági hatásait igyekeznek megbecsülni. A klímaváltozás szélsőségei által befolyásolt természeti jelenség hagyományosan közvetlen hatással bír a trópusi területek csapadékának eloszlására, következtetéseket levonni mégis egyre nehezebb vele kapcsolatban.
Csapadékrekord, aszályveszély
Hiába vár az USA Mezőgazdasági Minisztériuma idén tavasszal – országos szinten – 5 éves csúcsot a csapadékmennyiségben, a lokális aszályok továbbra is jelentős kihívások elé állíthatják a mezőgazdaságban dolgozókat. „A tartós aszály károsíthatja a terméshozamot és felhajthatja a terményárakat.” – int óvatosságra Brad Rippey, a minisztérium meteorológus szakembere az AgricultureDive friss elemzésében.

„Bármilyen örömteli is a kansasi megnövekedett csapadékmennyiségről hallani, ez is kihívást jelenthet a gazdák számára, mert a csapadék esetén az arany középút lenne ideális – essen, de ne túl sok. Ha a termőterületek túl nedvesek lesznek, az áradások megnehezíthetik a gazdák számára, hogy egyáltalán hozzáférjenek a búzához." – tette hozzá egy másik szakember, Eileen McLellan, az Environmental Defense Fund vezető kutatója.
Az El Niño hatása az élelmiszerárak alakulására
Megbízható jóslatokba bocsátkozni nem könnyű tehát. Az El Niño kísérőjelensége, a ciklusok között fellépő La Niña által okozott aszályos időszakok az elmúlt években megtizedelték a már említett kansasi búzamezőket. Csupán tavaly a termény kétharmadánál alakultak ki szélsőséges vagy kivételesen aszályos körülmények. Az Environmental Defense Fund tanulmánya szerint ráadásul a közeljövőben egyre gyakoribbak lehetnek az átcsapó időjárási jelenségek a klímaváltozás miatt.
A Kaliforniát 2020 és 2022 között sújtó aszályt 2022-ben és 2023-ban rekordot jelentő hótakaró és súlyos árvizek követték.
A tanulmány szerint 1989 és 2016 között csak az Egyesült Államok kukoricatermésében 10 milliárd dolláros hiányt okozott a vízkár – az aszályról nem beszélve. Nehéz megítélni tehát, hogy az El Niño-jelenség hatásai – amelyhez a szakértők pozitív és negatív előjeleket is társítanak – hogyan befolyásolhatja az Egyesült Államokban és világszerte az élelmiszerárakat. A szélsőséges időjárási körülmények a terméshozamokban és később az élelmiszerárakban is éreztethetik a hatásukat.

Lehet, hogy az időjárási összefüggések előrejelzése sem segíthet a mezőgazdasági kihívások kezelésében, már csak azért sem, mert lehetetlen. „Nehéz, hogy azt ne mondjam, lehetetlen a hőmérsékletre és a csapadékra vonatkozó valószínűségszámításokat a termésmennyiségre vonatkozó becslésekbe átültetni." – így Rippey. „Ráadásul az évszakos előrejelzések helyett gyakran a napi időjárási eseményeknek van a legnagyobb hatása a terméseredményekre.”


